Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1778 Köszönöm, elnök asszony! Elnézést, hogy egy kicsit későn nyomtam meg a gombot, gondoltam, hogy még előttem is hozzászólnak. A 9. ponthoz van hozzáfűznivalóm. Módosító indítványom van: a tanulói, hallgatói juttatások, ösztöndíjak adóztatásáról, illetve nem megadóztatásáról van szó. Ez a paragrafus, illetve a 3. § 24. pontja arról szól, melyek a kivételek, mármin t az olyan kivételek, ahol az ösztöndíjakat nem kell adó alá vonni. Ezt a paragrafust, illetve ennek 24. pontját javasolnám kiegészíteni azzal az egyetlen szóval, hogy a közalapítványok által adományozott tanulói, hallgatói juttatást, azaz ösztöndíjat ne k elljen megadóztatni. Hadd mondjam el, miért gondolom ezt így. Nyilván képviselőtársaim tudják, hogy közalapítványokat sajnos - vagy hál' istennek - sokan működtetnek ebben az országban. Azt is tudom, és hallom az aggályokat, hogy bizony vannak nem szabályo san működő közalapítványok is, mégis, a szabályosan működők, azok az ösztöndíjat adományozás módjáról, kuratóriumi SZMSZben nagyon pontosan leírják, megszabják az adományozás módját. Ez az adományozás nyilvános, a pénzek útját nyomon lehet követni, tehát nem történhet, hogy úgy mondjam, semmiféle szabálytalanság. A másik, hogy általában mi, képviselők tudjuk - különösen tudjuk azokról a közalapítványokról, amelyekre mi magunk kértük fel a kormányt, hogy alapítsa meg a közalapítványt , hogy ezek általában olyan célokra juttatnak pénzt, amelyek vagy amilyen célok más forrásból alig vagy nem kapnak, vagy nagyon kevés támogatást kapnak. Ezekre a támogatásokra szükség van. Hadd mondjak csak néhány példát! Kisebbségekről, roma tanulókról, felsőoktatásban részt v evő hallgatókról van szó, és költői kérdésként hadd fejezzem be azzal, hogy képzeljék el képviselőtársaim, hogy egy cigány felsőoktatásban részt vevő, nagyon jól tanuló, nagyon nehezen oda kerülő hallgató kap pár ezer forintos ösztöndíjat. Ha ezt meg is ke ll adóznia, akkor bizony ez a segítség igazán nem segítség. Hadd tegyem még azt is hozzá, hogy ilyen esetekben általában a kuratóriumok többpártiak, önkormányzatoknál is, kormányzati, illetve parlamenti közalapítványoknál, tehát mindenképpen - még egyszer mondom - nyilvános az odaítélés módja. Nagyon kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki az ajánlás 18. po ntjával kapcsolatosan felszólalni? Jelentkező nincs. A vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik vitaszakasz következik, az ajánlás 1922. pontjaiig. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni a vita e szakaszában? Jelentkező nincs, a vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a vitát a következő vitaszakaszon, az ajánlás 23. pontja alapján. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni a vita e szakaszában? Jelentkező nincs, a vita e szakaszát lezárom. Most soron következik az ajánlás 2427. pontjaiba n szereplő módosító javaslatok vitája. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni a vita e szakaszában? Megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány képviselőtársamma l együtt nyújtottuk be a 3091/55. számú módosító javaslatot. Ebben azt kezdeményeztük, hogy a kistermelői adómentes árbevétel 100 ezer forintról 250 ezer forintra emelkedjen. Azért gondoltuk ezt, hogy a mai felvásárlási árak mellett ez a 100 ezer forint ol y csekély összeg, hogy ezt nagyon könnyű elérni, illetve túlhaladni. Ugyanakkor, akik hasonló témakörben nyújtottak be, képviselőtársaink, az 500 ezer forintot, illetve a korábbi 1 millió forintos határt kívánták volna visszaállítani. A mi módosító indítvá nyunkat támogatták a
