Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1779 bizottságok és az előterjesztő is, nagyon örülünk ennek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy a magasabb összegek, tehát akár az 500 ezer, akár az 1 millió forintos értékhatár, nem szolgálta volna a törvény eredeti célját, melyikben azt kívánjuk elérni, hogy ellenőrzött, regisztrált termelés legyen a mezőgazdaságban is - a későbbiekben lesz erről szó , ahol az adókedvezmények vehetők igénybe. Köszönöm szépen. (17.40) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magam is ebben a szakaszában nyújtottam be a törvényjavaslatnak egy módosító indítványt, nevezetesen azt, hogy 500 e zer forintra emeljük föl azt az összeghatárt, amely fölött már belekerül valaki ebbe az adózó körbe. Kertész Zoltán igen tisztelt képviselőtársam, amikor a maga 200 ezer forintos indítványát megindokolta, akkor ehhez azt is hozzáfűzte, hogy ezzel valamifél e ilyen adatszolgáltatási, információszolgáltatási, egy alacsonyabb összeggel valamiféle információszolgáltatási körbe kerülnének bele az őstermelő kistermelők. Én azt hiszem, hogy egy adótörvé nynek nem az a dolga, hogy információkörbe kényszerítsen be termelőket. Meg kell egyébként mondanom, hogy ma olyan információs rendszerek állnak a mezőgazdasági kormányzat rendelkezésére, amelyek alapján egészen pontos információkat tudnak beszerezni, péld ául a növénytermesztés területén. Gondolok én arra, hogy légi felvételekről az is megállapítható, hogy a kertben retket termelneke vagy sárgarépát. Tehát az, hogy egy adórendszert egy ilyen információs bázisként, vagy legalábbis ezzel indokolják, hogy inf ormációs bázisként kívánják felhasználni, ez szerintem teljességgel elfogadhatatlan. Azzal, hogy a 100 ezer forintot 200 ezer forintra emeljük, ezzel teljesen egyetértek, de úgy érzem, hogy ez a 200 ezer forintos felső határ, ez még mindig túl alacsony. Me rt 200 ezer forint, az körülbelül 68 sertésnek az ára, és az nem lehet, az nem tekinthető egy nagy gazdaságnak, amelyik 68 sertést hízlal föl egy évben. Következésképp szerintem ennek az összeghatárnak egy magasabb szintje az, ami indokolttá teszi annak a magasabb szintet elérő körnek az adókörbe való bevonását, és az én megítélésem szerint ez körülbelül 500 ezer forintos termelési értéknek vagy eladási árnak felel meg. Következésképp én azt javaslom, gondolják végig képviselőtársaim, hogy ez az 500 ezer forint, hogyha lebontjuk és figyelembe vesszük - amit a törvény maga is elismer , hogy egy 80 százalékos költségtényezővel lehet a mezőgazdaságban számolni, akkor ez az 500 ezer forintos bevételi értékhatár, ez tulajdonképpen milyen kevés tényleges jövede lmet jelent, ha ebből a költségeket levonjuk, és én azt hiszem, hogy eddig a mértékig indokolt fölemelni az alsó határát a jövedelemadónak. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kertész Zoltá n képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Először is szeretném pontosítani Rott Nándor képviselőtá rsamat: a mi javaslatunkban 250 ezer forint szerepel, nem 200 ezer. (Dr. Rott Nándor elnézést kér.) Ez az első. A második. Nem hiszem, hogy olyan pontos információk állnak ma rendelkezésére a kormánynak, illetve az FMtárcának, amit tisztelt képviselőtárs am említett, még ha vannak is olyan technikai csodák, hogy légifelvételek és egyebek, hisz éppen azt bizonyították az elmúlt évi
