Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1735 Tehát segítségünkre volt az a néhány szakértő, aki annak idején a 60/1991es országgyűlési határozatot előkészítette, és amelyet a Ház igen nagy többséggel fogadott el, és amely máig érvényes. Nemcsak érvényes, nemcsak hatályos, hanem ennél jobbat azóta sem tudott elénk hozni senki. Ebbe van a háromlépcsős nyugdíjrendszer, mind, mind le van írva '91ben, amit most új találmányként elénk hoznak különböző, igen jól fizetett szakértők. Tehát ezt, akik akkor csinálták, valóban 2010ig előre nézték a várható népességi, gazdasági, egészségügyi trendeket, és ezek most megnézték ezt az anyagot, és azt találták, hogy más módon is meg lehet teremteni a deficit fedezetét, a nullszaldós, tehát a költségekkel arányos bevétellel rendelkező egészségbiztosítást. (17.50) A javaslatot beadom ma, de szeretném, hogyha a szociá lis bizottság kellő áttekintés és szakmai vita után csatlakozna hozzá, és a lényege a következő. Ne döntsünk most arról, hogy az egészségügyi járulék adóvá válik. Ne döntsünk arról, hogy a biztosítási jogról áttérünk állampolgári jogra, mert a járulékon be lül megoldható mindaz, amelyet a törvény céloz. Ha csökkentjük az általános járulékmértéket, ha nem járulékoltatjuk - mert az Alkotmánybíróság döntése miatt nem tehetjük - a honoráriumokat, a szerzői tiszteletdíjakat, akkor viszont mitől várunk többletbevé telt? Mi kompenzálja ezt a bevételkiesést? Rendkívül egyszerű: az osztalékok bruttó adóalapként vagy járulékalapként tekintése, ugyanis semmi nem indokolja, hogy egy egészségbiztosítási ellátó rendszer finanszírozza a tőkefelhalmozást, a tőkejövedelmeket p referálja. Semmi nem indokolja; ezt megteheti bármely kormány, bármely parlament az adórendszeren keresztül. Ahogy állandóan azt halljuk, hogy a társadalombiztosítás nem szociális, kérem szépen, akkor ne legyen jövedelemosztó, újraosztó a fordított irányba n sem. Ha tehát nem akar a gazdagabbtól a szegényebbhez csoportosítani, azt ne tegye fordított irányba. Tehát az osztalékok ugyanúgy kerüljenek beszámításra járulékalapként, mint ahogy beszámításra kerül minden más jövedelem. Ez a második lépcső. A kedvezm ény - tehát ott, ahol nincs direkt összefüggés a befizetés és a szolgáltatás között - csak a szerzői honoráriumra és a munkaerőpiaci, az MRPprogram tulajdonossá vált kistulajdonosaira terjedne ki. További bevételi forrást jelenthetne természetesen, hogyh a az állam nem játszana arra, hogy a nyugdíjalapot tehermentesíti, mert megszünteti a keresztfinanszírozást. Tehát a nyugdíjalap, amelyik eddig a nyugdíjasok magas költségigényű egészségügyi ellátását átutalta az egészségpénztárnak, nem vonulna ki ebből az eddigi évek gyakorlatával szemben, mert azt sem indokolja semmi, hogy legyen a biztosítottaknak egy olyan köre, akik után nem fizet senki biztosítási járulékot. Ezt egyetlenegy dolog indokolja, hogy a nyugdíjakat 19,5 százalékkal szándékoznak emelni, de e rre más megoldásokat kell találni. További lehetőség, de ez nem e törvény tárgya - ezért csak utalok rá, és a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről szóló törvényben szándékozom előterjeszteni - az, hogy a 230 milliárd forintnyi kintlévőséget egysz er tegyük végre rendbe. Írjuk le az úgyis behajthatatlan követeléseket, mert megszűnt vállalatok szellemétől nem valószínű, hogy befizetést lehet várni. Ez egy 90 milliárdos csökkenés. És a fennmaradó összeget piaci - nagyon tisztességes, nagyon keményen e llenőrzött, de piaci - feltételek szerint árusítsa ki a televízió, faktorálja szaknyelven, mert a kevesebb bevétel is több a semminél. Az ebből beszedhető 90 milliárdra becsült összeg bőven elég arra, hogy a társadalombiztosítás hat éve ü res likviditási alapját feltöltse, mert ez 6,5 százalék lenne a főösszeghez képest törvény szerint, de hat éve nincs benne egy fillér sem. Megkímélné a költségvetést attól, hogy bejárjon a forgóalapmegelőlegezési hitelre, amelyre joggal érzékeny a pénzügy i kormányzat. Tehát mindenképpen tisztább, áttekinthetőbb viszonyokat teremtene, ezenkívül most a Likviditási Alap feltöltésével megkímélni a társadalombiztosítást egy olyan kiadástól, amely a kereskedelmi
