Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP):
1730 ahelyett, hogy a munkanélküliség mérséklése érdekében aktív foglalkoztatási programok valósulhatnának meg az alap többletéből, s a tb részére történő befizetések is íly módon emelkedhetnének a legkedvezőbb módon. Több en vitatják a törvényjavaslatot abból a szempontból is, hogy visszalépés a biztosítási rendszerű ellátásból az állampolgári jogú ellátás felé. A valódi kérdés persze az, hogy vane autonómiája e területnek, milyen mértékben érvényesül az önkormányzatiság, milyen módon és mértékben kapcsolódik össze a befizetés és a szolgáltatás. Számon kérhetőe az egészségügyi szolgáltatás elmaradása? Ezek a valódi kérdések. De visszatérve a törvényjavaslat Munkaerőpiaci Alapra gyakorolt közvetlen hatására: a számítások s zerint az egészségügyi hozzájárulás a 31 ezer forint alatti havi kereseteknél növeli a munkaadó kötelezettségeit, a minimális 4500 forint kötelező befizetésével. Ez előidézheti a szürkefoglalkoztatás fehérré válását. Ez kedvező ugyan, de a munkaadók terhei nek növekedése nyomán csődöt mondhatnak egyes vállalkozások, jó néhány elmaradott térségben jelentősen gyarapíthatja a munkanélküliek számát. A munkaügyi kormányzat számolt ugyan azzal, hogy a vállalkozások számára támogatást kell nyújtani a Munkaerőpiaci Alapból, de hangsúlyozottan csak átmeneti jelleggel. A kormány arra számít, hogy a bérek emelkedésével ez a probléma automatikusan részben vagy egészben meg fog szűnni, illetve, hogy a vállalkozások kigazdálkodhatják. Kérdés, hogy addig is a szükségessé v áló kompenzálásra lesze elégséges támogatási keret. Most, jelenleg erre a támogatási részre 1,5 milliárd forintot terveztek. Nincs ugyanis még kormányzati döntés a probléma 1998as kezelésére: hogyan, milyen módon fedezhető a törvényszerűen jelentkező def icit. A bizottság ellentmondást lát a tekintetben is az előterjesztett törvényjavaslatban, hogy amíg bizonyos kategóriák mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól, addig a munkanélküli járadékban és a szociális jellegű jövedelem pótló támogatásban részesülőknél ez nem érvényesül. A törvényjavaslat ugyanis a költségvetés helyett megnevesíti a Munkaerőpiaci Alapot, mint forrást. Persze világos, hogyha nem biztosítási elven működik a rendszer, akkor a törvényhozó szuverén döntése, h ogy kit mentesít és kit nem a fizetési kötelezettség alól. Véleményünk szerint azonban, az eredeti szándékot figyelembe véve, ez a javaslat nem következetes, sőt, egyes vonatkozásokban még kedvezőtlen folyamatokat is elindíthat, visszaélésekre adhat lehető séget. Összefoglalva tehát a bizottság aggályosnak látja, hogy a Munkaerőpiaci Alap jelenlegi szufficitjének elfogyása után csak járulékemeléssel lehet elkerülni a tervezett hiányokat, és ez a gazdasági élet szereplői számára káros lehet. Ezért javasolja egyrészt, hogy készüljön koncepció a járulékemelést elkerülendő megoldásra, másrészt már most tovább kell vinni a szerkezetátalakítást annak érdekében, hogy következetes legyen a rendszer a hozzájárulások befizetésében. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tap s.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Én a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításához szeretnék hozzászólni, nevezetesen és elsősorban a szerzői jogdíjak - közismertebb nevükön a honoráriumok - társadalombiztosítási járulékkal való terhelését illetően. T udjuk, hogy ez egy régi vitatott téma. Az elmúlt évben a Bokrosprogram kapcsán is elénk került. Azon kormánypárti képviselők közé tartoztam, akik akkor is nemmel szavaztak erre a javaslatra. Aztán láthattuk, hogy az Alkotmánybíróság is egyetértett azzal a z érveléssel, amely a Házban emlékeim szerint 4044 százalékos többséget kapott. Úgy érzem, hogy ezt a módosítást, ami elénk került, ezt érdemes még egyszer átgondolni, érdemes néhány pontján felülvizsgálni, revidiálni ahhoz, hogy még egyszer ne ütközzünk bele abba a problémába, hogy a szerzői jogdíjak
