Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1655 jogosítványunkat oly módon használni, hogy a pénzügyi kormányzat és a Nemzeti Bank azzal a döntését le tudja vezényelni. Befejezésül - tisztelt Országgyűlés - szeretném hangsúlyozni, hogy minket az alkotmány és a törvények köteleznek arra, hogy a számviteli alapelveknek megfelelően ellenőrizzük a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát, és ezért hívom föl ezen a fórumon is a tö rvényhozó hatalom figyelmét arra, hogy olyan döntés előtt áll, amely döntés nem csupán egy évre, nem csupán egy parlamenti ciklusra, hanem további hosszú esztendőkre is jelentős befolyással lesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót d r. Veres János képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. DR. VERES JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság október 16án, késő estébe nyúló ül ésén tárgyalta az 1997es költségvetés benyújtott tervezetét. A bizottsági vitában igen hosszan folyt érvelés leginkább két témakör körül, az egyik az ÁSZalelnök úr által imént említett adósságcsere kérdésköre volt, a másik pedig egy olyan vitacsomópont, amelyet talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az általános gazdaságpolitikai elvekről folyt a bizottságon vita. Elsőként a második mondatról szólnék néhányat. Ez a vita akörül kristályosodott ki, hogy vajon a költségvetési bizottság tagjai hogyan ítélik me g az 19941995 óta követett gazdaságpolitikát, vajon ezt alkalmasnak, helyesnek ítélike meg, ennek eredményeit milyennek ítélik. Természetesen eltért a véleménye a kormánypártnak és az ellenzéki képviselőknek e gazdaságpolitika helyességét, sikeres vagy s ikertelen volta megítélését illetően. A kormánypárti képviselők amellett érveltek, hogy 1995től kezdődően következetes gazdaságpolitika folyik Magyarországon, ennek eredményeként 1996 végére olyan helyzet teremtődik a költségvetésben, a magyar gazdaságban , amelyre ezt az 1997es költségvetés tervezetet rá lehet építeni, ennek alapján el lehet indítani azokat a folyamatokat, amelyek az 1997es költségvetésben megjelennek. Az 1997es költségvetésben megjelenő fő folyamatok közül alapvetően egyetértés alakult ki a bizottságban abban, hogy a belföldi felhasználás növekedését fogja elérni Magyarország 1997ben, s ezen belül a beruházások szintjének a növekedésében is egyetértés volt, tulajdonképpen az ellenzéki képviselőtársainkkal együtt is. Üdvözöltük az expor t növekedését a tartósnak nevezhető beruházásnövekedést és a csökkenő jövedelemcentralizációt, bár az 50 százalék fölötti aránya e centralizációnak a hozzászólók szerint még mindig túl magas ahhoz a célhoz képest, amit szeretnénk elérni, noha ezt a célt eg yik évről másik évre nyilvánvalóan nem lehet elérni, ezért csak néhány év távlatában lehet azt a bizonyos 4045 százalék közötti mértéket magunk elé célul kitűzni és majdan elérni, amit valamennyien szeretnénk. Legalábbis az akkor véleményt nyilvánítók köz ül valamennyien. Helyesnek tartották a hozzászólók azokat a prioritásokat, ami a költségvetésben megfogalmazódik, így a felsőoktatás, általában a közoktatás, a kutatásfejlesztés és a területpolitika fontosságát, valamint az európai integrációhoz való köz eledés előkészítésére rendelkezésre álló forrásokat az 1997es költségvetésben. A bizottsági vitában nem alakult ki egyetértés a tekintetben, hogy vajon ez az 1995 óta követett gazdaságpolitika helyes avagy helytelen volt, a kormánypárti képviselők megfoga lmazták azon véleményüket, hogy a stabilizáció nem volt megkerülhető, ez szükséges volt ahhoz, hogy most ilyen tartalmú 1997es költségvetés kerülhessen beterjesztésre a Ház elé. A másik kérdéskör, amellyel a vitában elég jelentős időterjedelemben foglalko ztunk, és a költségvetési bizottság ezen ülésén az előző napirendben Surányi György jegybanki elnök úr az 1996. évi nemzeti bankos eredményekről adott tájékoztatásában elég hosszasan és alapos vitában értékeltük azt a kérdéskört, amelyet az előterjesztő pé nzügyminiszter úr, illetve az ÁSZalelnök úr az
