Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1654 Ez évi ellenőrzési tervünkbe ezért is építettük be az államadósság ellenőrzését, ami egyúttal utóvizsgálat is. Tisztelt Országgyűlés! Ezeket azért mondtam el előzményként, mert az Állami Számvevőszék részére nem előzmény nélküliek ezek az adósságcserér e vonatkozó jegybanki és kormányzati elképzelések, amelyeket a költségvetési törvényjavaslat tartalmaz. Mi nem azt vitatjuk, hogy erre a cserére szükség van, bár megjegyezzük, hogy a javaslathoz képest más megoldások is lehetségesek. Nem csak az egyszeri, egy időpontra koncentrált átváltás képzelhető el, persze nem tudjuk, hogy egy másik megoldásnak milyen előnyei és hátrányai lehetnének. Azt gondoljuk azonban, hogy egy ekkora horderejű kérdésben szerencsésebb lenne - lett volna - alternatívákat bemutatni a z Országgyűlésnek. Mint már említettem, már négy évvel ezelőtt is az volt a véleményünk, hogy egyértelművé kell tenni, milyen adósságról, kinek az adósságáról, mekkora valóságos terhekről van szó. Akkor ezt a javaslatunkat nem tartották időszerűnek. Most ö rülünk annak, hogy a pénzügyi kormányzat és a Jegybank is azzal érvelt - többek között - a javaslatainak az elfogadása mellett, amivel korábban az Állami Számvevőszék is. Azzal tudniillik, hogy a pénzügyi rendszer két alrendszerének, a fiskális és a monetá ris alrendszernek az átláthatóságát, szakmai szóval a transzparenciáját növelni kell. A problémát abban látjuk, hogy nemcsak az előterjesztésből és annak az indokolásából hiányoznak azok az egzakt információk, kimutatások, levezetések, amelyekből az Ország gyűlés meggyőződhetne döntésének megalapozottságáról, hanem a helyszíni vizsgálataink során sem bocsátottak rendelkezésünkre olyan dokumentumokat, amelyek meggyőznének arról, hogy a javasolt intézkedéssel végérvényesen megoldható az árfolyamkülönbözetből származó, hosszú évek alatt felhalmozódott adósság problémája. (10.40) Dokumentumok hiányában nem volt módunk megismerni a két évtized alatt felhalmozódott adósság konkrét okait. Nem kaptunk választ többek között arra, hogy mekkorák a különböző időpontokba n esedékes kamatok és törlesztések. Erre és a további kérdésekre sem ad kielégítő választ az első kötetnek a második fejezete. Ez a fejezet egyébként gazdaságpolitikailag meggyőzően és logikusan érvel. A verbális érvelés azonban nem pótolhatja a 2000 milli árdos adósságcsere számokkal, számításokkal, dokumentumokkal való megalapozottságát. A törvényjavaslat III. kötete részletesen bemutatja a költségvetés belföldi hitelműveleteit és a belföldi adósságának a törlesztését. Nem szól azonban az adósságcsere miat t 1998ban és 1999ben esedékes törlesztésekről, annak lebonyolítási módjáról, bár ezek a törlesztési terhek évente várhatóan több száz milliárdos, akár évi 600 milliárdos összeget is jelenthetnek. Tisztelt Országgyűlés! Az 1997es költségvetési törvényjav aslat számunkra legfontosabb problémájáról beszéltem részletesebben. Az államadósság közpénz. Törlesztése, kamatai szintén közpénzek, amelyeket a most elfogadás előtt álló adótörvények szerint végül is az állampolgárok, a vállalkozók fognak megfizetni. Ezé rt hangsúlyozom, hogy az 1997ben esedékes kamatteher 835 milliárd forint, ami a kiadási összeg 1/3a, aminek a jelentősége akkora, mint a fogyasztáshoz kapcsolt adó összege, tehát az áfa és a fogyasztási adók összesen, mint a forgalomhoz csatolt kapcsolt adók összege, az áfa és a fogyasztási adó összesen, tehát hatalmas összegről van szó, amivel, azt gondolom, hogy részletesebben el kellene tudni számolni. Most a miniszter úr az expozéjában említette azt, hogy esetleg mégsem kötvé nyi konstrukcióban, hanem hitelkonstrukcióban történne az adósságcsere lebonyolítása, amely konstrukcióhoz parlamenti felhatalmazás vagy utasítás vagy döntés, határozat esetén az Állami Számvevőszéknek természetesen kapcsolódnia kell, de azt megemlíthetem természetesen, hogy az ellenjegyzési kötelezettségünk azt is jelenti, hogy bizonyos feltételek megléte esetén tudjuk ezt a
