Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1653 Azt mindenesetre elismerjük, hogy a nemzetgazdasági összefüggések bemutatása, szakmai szóval az úgynevezett gördülő tervezés, előrelépést jelent a korábbi évek törvényjavaslataihoz képest. Tisztelt Országgyűlés! Számvevőszéki nézőpontból a jövő évi költségvetés fő kérdésének az államadósság kezelésére vonatkozó javaslat látszik. Miniszter ú r expozéja végén ezzel a kérdéssel foglalkozott. Az első füzetünkben bemutattuk azokat az idősorokat, amelyikből kitűnik, hogy a jövő évi kamatkiadások megközelítik a kiadási főösszeg egyharmadát, az adósságszolgálat pedig megközelíti a kiadási főösszeg fe lét. Az Állami Számvevőszék fennállása óta kitüntetett szerepet szán az államadósság, az adósságmenedzselés problémájának. Ügyelünk arra, hogy vizsgálatainkkal, elemzéseinkkel, javaslatainkkal ne tévedjünk a gazdaságpolitika területére. Ezért nem foglalkoz unk a gazdasági növekedés, az infláció, a foglalkoztatás, az egyensúly, a jövedelemarányok kérdéseivel, de az adópolitikával vagy a Jegybank monetáris tevékenységével sem. Az adósságmenedzselés, a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés javasolt adó sságcseréje fontos gazdaságpolitikai kérdés is. Az ezzel kapcsolatos szakmai viták során gyakran felvetik a Számvevőszék illetékességének, szakmai kompetenciájának kérdését. Helyénvaló ezért itt most konkrétan is idézni a számvevőszéki törvény 3. §át, ame ly szerint "az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait". Nemcsak jogunk, de kötelességünk is tehát az Országgyűlés figyelmét e rendkívül fontos kérdésre irányítani, hiszen az úgynevezett nullás adó sság cseréje, az adósság kamatozóvá tétele következtében a központi költségvetés kamatkiadásai 1990hez képest - folyó áron - tizenháromszorosára növekednek. Öt évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék megvizsgálta a belső államadósság 1990. decemberi záróálla potát, miután az 1991es költségvetési törvény definiálta az államadósság körébe tartozó tételeket. Erről a jelentésről 1993. tavaszán a számvevőszéki bizottság a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel együtt vitát folytatott. Az ÁSZ már a kkor javasolta az államadósság nyílttá tételét, az adósságmenedzselés hosszabb távú stratégiájának a kidolgozását és a lejárat nélküli államadósság egyértelmű számbavételét. Összegezve: tabula rasát javasoltunk a pénzügyi kormányzatnak és a Jegybanknak egy aránt. Ebben a bizottsági vitában három és fél évvel ezelőtt ígéret hangzott el arról, hogy az államadósság hosszú távú kezelésének kérdéseiről az Országgyűlés számára előterjesztés készül. A számvevőszéki bizottság akkor akart e kérdésre ismét visszatérni , amikor megkapja a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank közösen kialakított javaslatát arra nézve, hogy mi legyen a nem kamatozó, a lejárat nélküli adósságállománnyal, milyen módon legyen az - szakmai szóval mondva - monetizálva. Két évvel e zelőtt az Állami Számvevőszék tájékoztatóban foglalta össze a központi költségvetés hiányának finanszírozásáról és a belföldi államadósságról készített elemzését, amit 1994. decemberében a számvevőszéki bizottság szintén megvitatott. Jeleztük, hogy a koráb bi bizottsági ülésnek az az ajánlása, ami szerint a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi kormányzat dolgozzon ki hosszú távú adósságmenedzselési stratégiát, nem valósult meg. Felmerült a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank számvevőszéki bizottság elő tti meghallgatásának az igénye. A problémát a számvevőszéki bizottság a költségvetési bizottságnak is a figyelmébe ajánlotta, és arra ösztönözte az Állami Számvevőszéket, hogy hasonló vizsgálatokat a jövőben is végezzen. Ez év tavaszán a számvevőszéki bizo ttság megvitatta az Állami Számvevőszéknek az állami forgóalap pénzszükségletéről, illetve a hiányt finanszírozó értékpapírkibocsátás ellenőrzéséről készített jelentését. Többek között megerősítette, hogy igényli az e kérdésekkel foglalkozó tájékoztatást is.
