Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
1652 államháztartási törvény végül kötelezi az ÁSZt arra, hogy véleményt formáljon vizsgálatairól és véleményéről tájékoztassa az Országgyűlést, amely a költségvetési törvényjavaslattal együtt hasz nosítja a Számvevőszék véleményét. Véleményünk nem teljes. Nem terjed ki a törvényjavaslat Ies, IIes és IIIas kötetére, mert a törvényes határidőre, szeptember 30ra csak a törvényjavaslatot és annak mellékleteit, valamint az általános indoklását tartal mazó kötetet kaptuk kézhez. A további három kötet két héttel később érkezett meg. Erre az időpontra az ÁSZ már lezárta a véleményét, és azt két füzetben eljuttatta az Országgyűlésnek. Mi ily módon igyekeztünk elősegíteni, hogy a törvényjavaslat általános v itája a tervezett időpontban elkezdődhessen. A kialakult gyakorlatunknak megfelelően a Számvevőszék nemcsak a törvényjavaslat normaszövegét, nemcsak a mellékleteket és a számok összefüggéseit tekintette át, hanem helyszíni vizsgálatokat is folytatott a fej ezeteknél, a tárcáknál, valamint több tucat helyi önkormányzatnál is. Ezen utóbbi helyszíni vizsgálati tapasztalatok feldolgozása kapcsán viszonylag terjedelmes a IIes számú füzetünk, de azt gondolom, hogy ezek az információk elősegíthetik a törvényalkotá s hatékonyabb munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék, mint mindig, a mostani vizsgálati megállapításainak a nyilvánosságra hozatala előtt is lehetőséget adott minden ellenőrzött szervezetnek, elsősorban a Pénzügyminiszté riumnak arra, hogy észrevételeit megtegye. Több alkalommal, többféle formában, szakértői és vezetői szinten is sor került egyeztetésekre. (10.30) (Boros Lászlót Szili Sándor váltja fel a jegyzői székben.) Megszoktuk, sőt természetesnek tartjuk, hogy néhány témakörben eltérőek az álláspontok. Ezek közül a miniszter úr is néhányról itt említést tett. Én itt ez alkalommal csupán néhány kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik kérdéscsoport. Vajon teljesíthetőek leszneke a bevételi előirányzatok? Nem állítjuk, hogy nem lesznek teljesíthetőek. Nem azt állítjuk, hogy az előirányzatok megalapozatlanok. Az első füzetünk bevezetőjében azt írjuk, hogy a bevételi oldal megalapozottsága bizonytalan. Miért bizonytalan? Részben azért, amit már a korábbi esztendő kben is jeleztünk, ami sok szempontból érthető és természetesnek tekinthető: a törvényi háttér teszi bizonytalanná a bevételi előirányzatokat. Hiszen az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a jövő évi adótörvényeket, és miután ezek az adók fogják meghatározni a költségvetési bevételek döntő részét, elvileg legalábbis előállhat olyan helyzet, hogy az elfogadott törvények más kondíciókat fognak tartalmazni azokhoz képest, amelyekkel a költségvetés készítői számoltak. Bizonytalanságokat rejtenek magukban a vám- és importbefizetési előirányzatok, a privatizációtól várt bevételi előirányzat - az ismert események kapcsán is , az adóbeszedés eredményességének javulásától remélt előirányzatok, amelyekre a miniszter úr az expozéjában szintén utalt, és általános bizonytal anságot, nem csak a bevételi, de inkább talán a kiadási előirányzatoknak a bizonytalanságát jelenti, az energiaáremelés számszerűsítésének a hiánya a törvényjavaslatban. Egy másik vita, problémakör az államháztartási törvény előírásainak az érvényesítése a költségvetési törvényjavaslatban. Vajon elegendő információt tartalmaze a törvényjavaslat egy felelős döntés meghozatalához? Az államháztartási törvény egyértelműen rögzíti a kormány ezzel kapcsolatos feladatait. Előírja többek között, hogy a kormány az 1997. költségvetési évtől kezdődően teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait is. Ennek a kötelezettségeknek az utólag benyújtott kötetek is csak részben felelnek meg, mert miként azt az Ies kötet is említi a bevez etőjében, 1998ra és 1999re nem alulról építkező előirányzatok készültek, hanem, idézem: "az 1997. évi előirányzatok kivetítéséből levezetett tendenciákat mutatták be".
