Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1650 (Az elnöki széket dr. Füzessy T ibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A helyi önkormányzatok 1997ben még fontosabb szerepet töltenek be a szociális ellátórendszerek működtetésében. Ehhez a szabályozás megteremti a szükséges pénzügyi feltételeket. Elkezdődik az egységes jövedelemp ótló támogatási rendszer kiépítése, aminek első lépéseként gondoskodni kell a munkanélküliek jövedelempótló ellátásából kikerülő polgárokról. Várhatóan az 1997. év második felétől az addig elfogadásra kerülő - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás ról szóló - törvény alapján bevezetésre kerülhet a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a kizárólag anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek otthon történő ellátása érdekében. Bővül az önkormányzatok feladata a közgyógyellátás, ezen belül a járulékfizet ési kötelezettség kiterjesztése következtében. Az ehhez szükséges többletforrást a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során szükséges átcsoportosítással megteremteni. Az államháztartási reform céljainak megfelelően az előzőeken túl a kórházi ágystruk túra átalakításából következően is bővülnek az önkormányzati szociálpolitikai feladatok, hiszen több szociális intézmény működtetéséről lehet és kell gondoskodni. Ebben az ágazatban ezért az általánostól eltérően a foglalkoztatotti létszám növeléséhez kell megteremteni a pénzügyi feltételeket. (10.20) A normatívák összege az összehasonlítható szerkezetben itt is az infláció körüli mértékben emelkedik. A helyi önkormányzatok beruházásai az elmúlt években erőteljesen visszaestek. Szándékunk szerint 1997től e zt a folyamatot meg kell fordítani. Ennek érdekében az önkormányzati beruházások támogatására szolgáló előirányzatok mintegy 20 százalékos növelését javasoljuk egyrészt a címzett- és a céltámogatásoknál, másrészt a területek kiegyenlítését szolgáló fejlesz tési célú támogatásoknál. Ez utóbbiak révén a területfejlesztési tanácsok közvetítésével remélhetőleg javul majd az önkormányzatok pozíciója a céltámogatások igénybevételénél. A szabályozás elő kívánja segíteni a társulásos feladatmegoldást. Ugrásszerűen n ő a körjegyzőségek támogatása, s a közoktatási normatívákon belül is kiemelt összeget kapnak az intézményfenntartó társulások. Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításai szerint az 1997. évi központi költségvetés előirányzatainak megal apozottsága általánosságban és az egyes előirányzatokat tekintve is javuló irányzatú. Ez alátámasztja azon erőfeszítések eredményességét, amelyeket a kormány évek óta tesz. Ezen örvendetes minősítést nyugtázva nem hallgathatom el, hogy a mélyen tisztelt Sz ámvevőszék néhány megállapításával vitatkozni vagyok kénytelen. Az Állami Számvevőszék jelentésének az államadósságkezeléssel kapcsolatos legfontosabb része a jövő év elején tervezett, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank közötti adósságcsere. Az Állam i Számvevőszék azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy kizárólag csak akkor adja meg a törvénytervezetben leírt felhatalmazást, ha előzetesen részletesen megvizsgálják a nullás adósság keletkezését és szabályozzák a devizakötvénnyel végezhető műveleteket. H iányolja továbbá az MNB későbbi pozíciójának vizsgálatát, hogy ezen intézkedés ténylegesen megoldjae az MNB gondjait. Fontosnak tartjuk az államadósságkezelés minden eleménél, így a nullás adósságnál is, az ÁSZ kontrollját. A kifogások ellenére sem tarto m indokoltnak azonban az adósságcsere előkészületeinek késleltetését. Ennek törvényes és hatékony megvalósításához ugyanakkor olyan normaszövegkiegészítés látszik indokoltnak, amelyben a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke által az adósságcsere kere tében tett lépések ellenőrzésére, a kamatmentes adósság kialakulásának teljes vizsgálatára az Országgyűlés felkéri az ÁSZt, és a vizsgálat eredménye ismeretében fenntartja a jogot további intézkedésekre. A tisztánlátás, a Magyar Nemzeti Bank elemi pozíció jának közgazdaságilag megalapozott rendezése, a költségvetési év közben teendő intézkedések elkerülése egyaránt indokolják, hogy az adósságcsere 1997. január elsejei hatállyal, de értelemszerűen nem január elsején történik meg. Ezért
