Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1649 1997ben már kö zel 1040 milliárd forint bevétellel gazdálkodhatnak. Ennek mintegy 48 százalékát teszik ki a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek, így az állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó. E központi forrásoknak nem csak a nagysága, hanem allokációjuk is rendkívül fontos kérdés, hiszen a szabályozásnak valamennyi önkormányzat működőképességét meg kell céloznia. Ami a szabályozott források összegét illeti, a törvényjavaslat 13 százalékos - átlagosan 13 százalékos , 56 milliárd forint összegű emelést tartalmaz. Ismerjük az önkormányzati szövetségek igényét ennél nagyobb összegű, szélesebb báziselőirányzatra építkező, legalább 15 százalékos emelkedést eredményező támogatására. A kormány azonban a központi költségvetés t eljesítőképességének alapján e további 2030 milliárd forint összegű többlettámogatásra nem lát lehetőséget. Elmondható, hogy a központi források allokációját szolgáló szabályozást sikerült úgy kialakítani, hogy az valamennyi önkormányzattípus esetében egy enletes forrásnövekményt eredményez. A pénzügyi szabályozórendszert - törekvéseink szerint - 1997re is mindenekelőtt a normativitás jellemzi. Emellett érvényre jut az állami újraelosztás mérséklődése, a feladatorientált, a forráselosztás, valamint a terü leti kiegyenlítés. Segít annak megvalósításában, hogy a kormány és a szociális partnerek között létrejött hároméves megállapodásnak megfelelően az átlagkeresetek e szférában is legalább 17 százalékkal emelkedjenek. A helyi önkormányzati körben is bővülhetn ek a beruházások forrásai. Mindezek mellett a mindennapi gazdálkodást, a likviditást javító intézkedések is megszülethetnek. Néhány kérdésről részletesebben is kell szólnom. Javaslatunk szerint 1997től megszűnik az elkülönített bé rpolitikai keret. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az önkormányzati gazdálkodással az van összhangban, ha a központi megállapodásban szereplő bérfejlesztés forrásai döntően a szabályozott bevételeken keresztül, kis mértékben a helyi bevételek bevonásával képző dnek. A munkavállalók számára mindenképpen garanciát jelent a törvényben megállapított illetményelőmeneteli rendszer, úgynevezett bértábla. E módszer megfelelő mozgásteret ad a helyi érdekképviseleti egyeztetéseknek és az önkormányzati képviselőtestületi döntéseknek. Ez azért is fontos, mert 1997ben is szükség van további, mintegy 4 százalékos létszámcsökkenésre a helyi önkormányzatoknál. A szabályozott forráselosztásnál a szolidaritás a gyengébb jövedelmi hátterű önkormányzatokkal a személyi jövedelemadókiegészítés csaknem kétszeresen növekvő előirányzatának formájában valósul meg. A városi érdekeket képviselő önkormányzati szövetségek kifogásolják, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó mértéke az előző évi 25 százalékról 22 százalékra csökken, mer t így rosszul járnak. E helyről is hangsúlyozom, hogy a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó még ilyen körülmények között is 12 százalékkal nő, és emellett a városok részben a privatizációból, részben a helyi bevételekből, mindenekelőtt a dinamikus an növekvő iparűzési adóból jelentős forrásokhoz jutnak. Mindezek alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy nemcsak szükség, hanem lehetőség is van a személyi jövedelemadó egy részének a területi különbségek mérséklését szolgáló átcsoportosítására. Itt kell megjegyeznem, hogy a személyi jövedelemadó részben népességarányosan illeti meg az önkormányzatokat, részben pedig a községek 2 millió forintos támogatásaként. Nem igaz tehát az, hogy a kormány meg kívánja szüntetni a községek egyösszegű támogatását. A köz oktatás finanszírozása a közelmúltban elfogadott új közoktatási törvény következtében is átalakult. A kapcsolódó normatívák összege az 1996. évi bérpolitikai intézkedések hatásának beépítésén túl inflációkövető mértékben emelkedik, ezáltal a szaktörvényben garantált 80 százalékos mértéket is mintegy 7 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal meghaladja. A szabályozás itt is törekszik az általában rosszabb gazdasági háttérrel rendelkező kistelepülések számára az átlagosnál jobb finanszírozási feltételek megteremt ésére. A normatívák mellett új központi támogatások kapcsolódnak a pedagógusok továbbképzéséhez, átképzéséhez, az ágazati fejlesztésekhez, továbbá a térségi körzeti feladatok differenciáltabb és hatékonyabb megvalósításához.
