Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1648 Minisztérium költségvetési előirányzataiba. Ezekből valósítandó meg az Európai Unió kommunikációs stratégia kidolgozása, belső piaci integráció előkészítés, az integrációs államtitkárság működtetése, állat- és növényegészségügyi minősítési feladatok, EUkonform átalakítása, összehasonlító statiszti kai rendszer, szabványosítás, akkreditálási feladatok és a honvédelem területén a NATOhoz való felzárkózás megkezdése. Örömmel tájékoztathatom önöket, hogy a központi beruházások finanszírozásához számottevő forrásterületet javasolhatunk az 1996. évi elői rányzathoz képest. Ennek eredményeképpen a központi beruházások GDPhez viszonyított aránya az 1996. évi előirányzathoz képest növekszik, a kiadásokon belüli aránya pedig 4,3 százalékról 5,4 százalékra nő. Tisztelt Ház! Az államháztartás szociálpolitikai j ellegű kiadási előirányzatai 1996ban 459 milliárd forintot tettek ki, a várható teljesülés azonban 487 milliárd forint körül alakul. 1997re az ilyen típusú kiadások 536 milliárd forintra növekednek, ezen belül a családi pótlék összkiadása 94 milliárd for intos szinten marad. A rászorultsági jövedelemhatár nem emelkedik, ebből és más forrásból gyermekenként 500 forint emelést biztosít 1997. május 1jétől a törvénytervezet. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóban gyermekenként differenciáltan tervezzük preferá lni a gyermeknevelést, mely összesen 7,5 milliárd forint adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé. (10.10) A központi költségvetésből folyósított szociálpolitikai kiadások közül legnagyobb mértékben a közgyógyellátás ráfordításai nőnek. A társadalombizt osítás által finanszírozott szociálpolitikai kiadások az 1996. évi várhatóhoz képest kis mértékben mérséklődnek, míg a nyugdíjra fordítandó összeg emelkedik. Összességében a társadalombiztosítás alrendszereinek együttes pozíciója egyensúlyban lesz, melynek megalapozását több intézkedés szolgálja. A központi intézményrendszerben kiemelt figyelmet kell fordítani a hosszú távon is fenntartandó rendszer működési feltételeinek megőrzésére, lehetőség szerint javítására is. A felügyeletet ellátó tárcák, a költségv etési szervek fontos feladata reformintézkedésekkel megelőzni a kritikus helyzetek kialakulását, megalapozni az évközi gazdálkodást és a további évek költségvetését. A központi költségvetési szférában 1997re az átlagkeresetek reálértéktartó 17 százalékos növekedése szerepel követelményként, ami a támogatások alakulásában meghatározó, mert a kiadások mintegy 60 százalékát a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. Az átlagot meghaladó lehet a keresetnövekedés a felsőoktatásban, a közbiztonsági, a honvéd elmi és igazságszolgáltatási szerveknél. A foglalkoztatottság az egyes területeket eltérően érintő növekedés, illetve csökkenés összhatásaként 5000 fővel szűkül. Hangsúlyoznom kell, hogy az illetményszínvonal javításához szükséges fedezet egy részét üres á llások felszámolásával, nyugdíjazással, részmunkaidejű foglalkoztatással megalapozható létszám, illetve illetménymegtakarításból kell biztosítani, az intézmények egyéb előirányzatait, bevételi többleteit is számításba véve. A korlátozott támogatásnövekmén y, az illetménynövelés, az új, illetve növekvő feladatok különféle többletköltségei miatt a dologi előirányzatok kerete szűkös. Az intézmények üzemeltethetősége, működőképességének megőrzése érdekében az ellátott feladatok, a nyújtott szolgáltatások egy ré szét le kell építeni. Az intézményi kört, az általa elfoglalt létesítményhálózatot lényegesen szűkíteni szükséges. A központosított közbeszerzési eljárás bevezetése a nagy tömegű beszerzés révén lehetőséget ad a költségek csökkentésére is. Tisztelt Ház! So k vitát váltott ki már az előkészítés szakaszában is a helyi önkormányzatok 1997. évi költségvetési kapcsolatokból származó forrásainak alakulása. Az államháztartás kiadásainak 22 százalékát felhasználó közel 3200 önkormányzat és 13 ezer helyi önkormányzat i intézmény jelentős súlyt képvisel nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai szempontból is, hiszen a lakosság döntően révükön keresztül veszi igénybe az egészségügyi, a szociális, a közoktatási, a kulturális, valamint a kommunális ellátásokat. A kormá ny ennek megfelelően kiemelten foglalkozott e terület támogatásával, pénzügyi szabályozásával. Számos alkalommal került sor az önkormányzati érdekszövetségekkel szakértői, illetve felső szintű vezetői egyeztetésre is. A helyi önkormányzatok
