Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1645 Mérséklődni fog valószínűleg az export és import növekedése közötti ütemkülönbség, az import gyorsuló bővülése - a gazdasági növekedés várható emelkedésével összefüggésben - és a változatlan exportdinamika révén. Szerény, két százalék körüli gazdasági növekedésre számítunk, ez azonban tartósan finanszírozható, és a később iekben gyorsuló fejlődést eredményezhet. Folytatódnak majd a korábban kialakult trendek, mindenekelőtt az a jövedelemátcsoportosulás és átcsoportosítás, amely a vállalatok rendelkezésére álló felhalmozási célú saját források bővülését eredményezi. Amíg 19 94ben mindössze a vállalati hozzáadott érték 12 százalékkal bővítette a vállalatok felhalmozási lehetőségeit, addig '96ban már 23 százalék, és 1997ben már 27 százalék ez az arány. Ezt a folyamatot nagyban elősegítik az adópolitikai változások is, minden ekelőtt a társasági adók tekintetében. Megszűnik a kiegészítő adó, csökken az átlagos adóterhelés, de ilyen hatású a szándékolt tbjárulék mérséklődése, vagy az amortizációs rendszer liberalizálása is. A 100 forintnyi bérköltséghez tartozó elvonás az elmúl t évhez viszonyítva 4,4 forinttal nő (Sic!), tehát 100 forintból 4,4 forinttal kevesebb elvonás esik a bérekre, a 100 forint nyereséghez tartozó elvonás 40 forintról 34,4 forintra, tehát 5,6 forinttal csökken. A vállalati saját erő gyors növekedése, páros ulva azzal, hogy ma már nem kényszerülünk a belföldi kereslet további szűkítésére, s a teljes belföldi felhasználás minimális mértékben, mindössze egy százalékkal, de már növekszik, együttesen megteremtik a szilárd bázisát annak, hogy a várt beruházási fel lendülés végre valóban meginduljon. E tekintetben fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozások versenyképessége, ha a termékegységre jutó bérköltségből indulunk ki, összességében már idén sem romlik, '97ben és azután a gyorsuló termelékenységjavulás hatására pedig erősödni fog nemzetközi versenyképességünk. Mindez természetesen erőteljes differenciálódás mellett, kiélezett szelekciós mechanizmusok révén megy majd végbe. Az 1995. évi radikális jövedelemátcsoportosító kiigazítás részben azért, mert elkerülhetet lenül költségnövelő hatással járt - hatósági árintézkedések, leértékelés, vámpótlék és a többi , de részben talán azért is, mert a kemény állami intervenció kiváltotta a vállalkozói körön belül az ellenérdekeltek merev és legalábbis átmenetileg sikeres el lenállását, '95'96 fordulójára újabb inflációs kúpot idézett elő. Ez már '96 őszi hónapjaiban érezhetően enyhül, és az energiaáremelés halasztása ellenére arra lehet számítani, hogy ez a tendencia a jövő évben is folytatódik, lépésről lépésre csökkentve az inflációs rátát. Ezt az elmúlt hónapok bizonyították. Ehhez hozzájárul a vámszint mintegy 2,5 százalékos csökkenése is, amely a WTOval, illetve az Európai Unióval kötött megállapodásainkon alapul. A jövő év egészében 18 százalékos átlagos áremelkedést feltételezünk, ami tehát nem törésszerű javulást jelent az eddigiekhez képest, de az árfeszültségek fokozatos enyhülését. A kamatok ma tapasztalható mérséklődése azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői is fékeződő inflációra számítanak. Mint már a bevezetőben is említettem, jövőre első ízben kerülhet sor a reálkeresetek szinten maradására több év óta, amikor ez nem váltja ki az egyensúlyviszonyok romlását. Ez gyakorlatilag a bruttó átlagkeresetek 17 százalékos, míg a nettó keresetek ennél gyorsabb, 18 százalék os növekedését jelenti. A kettő közötti különbözet, mint ez a költségvetési dokumentumokból is kiderül, a személyi jövedelemadóterhek mintegy 1,5 százalékos átlagos csökkenéséből adódik. A gazdasági fejlődést összességükben úgy lehet jellemezni, hogy mind en vonatkozásban egy egyensúlyi fejlődési trendhez konvergálnak a részfolyamatok, kezdetben - nyilván a tavalyi megszorító intézkedések késleltetett hatásaként - csak lassabban, de azután egyre határozottabban. A kormányzati szándékok, illetve előrejelzése k - talán sikerült ezt érzékeltetnem , mértéktartók, kerülik a túlzott optimizmust, építenek viszont az adópolitika ösztönző jellegére, a közterhek
