Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
163 Az első pontban: az Országgyűlés egyetértését kéri ahhoz a szándékhoz, amihez nem szükséges az Országgyűlés egyetértése. A polgári törvénykönyv 74/G § (1) bekezdése szerint közalapítványt az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestület e hozhat létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Vagy kérje fel az Országgyűlést a kormány, hogy hozza létre a közalapítványt, vagy hozza létre saját maga. Ehhez nem szükséges az egyetértés. A második pontja a határozati javaslatnak f elhatalmazza a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat. Ehhez miért van szüksége egy kormánynak felhatalmazásra? A kormányt azért találták ki, és az a feladata, hogy kormányozzon. A jogköréhez tartozó ügyekben tárgyaljon. Remélhetőleg nem tartja magát olya n bénának, hogy noszogató felhatalmazás nélkül egyáltalán nem tud tárgyalni, és nem tud mozdulni. A megkötés vonatkozásában az Országgyűlés jogkörébe tartozó alapszerződés ügyében nem kért a tárgyaláshoz semmiféle felhatalmazást. (Beszólás jobb oldalról: Í gy van.) Itt akkor miért kér az általa létrehozható közalapítvány alapító okirata tartalmi kérdésére vonatkozó tárgyalásokhoz felhatalmazást úgy, hogy ezek a tartalmi kérdések homályban maradnak? A legpikánsabb azonban a harmadik pont. Ebben ugyanis a korm ány önmagát kívánja felhívatni az Országgyűléssel. Ez leegyszerűsítve valami olyan, mintha felhívnám magam arra, hogy álljak fel vagy üljek le, mert felhívás nélkül ez nem megy. Ellenzéki országgyűlési határozati javaslatok kezdődnek azzal, hogy az Országg yűlés felhívja a kormányt erre vagy arra. De hogy a kormány terjesszen be ilyen javaslatot, ami az önmaga felhívására tart igényt, lehet hogy erre volt példa, én nem emlékszem rá. (Taps az ellenzéki padsorokban.) Tisztelt Országgyűlés! Rövid az időm, ezért távirati stílusban csupán néhány szempontra szeretném felhívni a figyelmet. Ennek a kérdésnek a jogi rendezése öt alappilléren nyugszik, nyilvánvaló: a párizsi békeszerződés; a párizsi békeszerződés előtt megszületett 1946. évi XXV. törvény; a magyar alko tmánynak a 70/A §a; az Alkotmánybíróság határozata és az érvényes magyar kárpótlási törvény. De a létrehozni kívánt közalapítvány alapító okiratának a tartalmi elemei - amelyek ismeretlenek , a kárpótlásra jogosultak köre, ezt hogy állapítom meg? Le kell folytatni az ismeretlen örökösök vonatkozásában a hagyatéki tárgyalásokat? Ez lehetetlen, ez legalább öt év. De a kárpótlásra jogosultak köre ismeretlen. Ismeretlen a kárpótlással érintett vagyontömeg. Az intézőbizottság vagy a kuratórium összetétele, az alap vagy a vagyon kezelése és felhasználása. Tehát ezek a tartalmi kérdések mind ismeretlenek, és valójában úgy néz ki a kérdés, hogy ezzel a javaslattal a kormány egy biankó meghatalmazást vagy csekket akar kiállíttatni az Országgyűléssel, és annak az ür es részeit majd később ő tölti ki azzal az alapító okirattal, amelyhez már nem kell az Országgyűlés hozzájárulása, mert nekünk a járulékos törvényekhez kell a hozzájárulás, a kárpótlási törvény módosításához, nyilvánvalóan a költségvetési törvényhez kell á llítani, de ez egyelőre egy üres biankó meghatalmazás. Összegezésként - az idő közeli lejártára tekintettel - a kérdést meg kell oldani. Ezzel egyetértünk. Változatlanul állítom, hogy nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is. Ez a határozati javaslat azonban a problémát nem megoldja, hanem görgeti maga előtt, és az Országgyűlésre akarja hárítani a kormány felelősségét és mulasztását - ne tessenek haragudni , ehhez az ellenzék nem lehet partner. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) EL NÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra kért szót Gellért Kis Gábor képviselő úr, MSZP. Megadom a szót. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Nagyon egyszerűen magyarázatot lehet adni azokra a kérdésekre, amelyeket Isépy Tamá s felvetett, ugyanis a közalapítványokról szóló jogszabály elég egyértelműen kimondja, hogy közalapítványt létrehozhat az Országgyűlés, létrehozhat a kormány, és létrehozhatnak önkormányzatok. (Moraj a jobb oldali padsorokban.) Itt nem egyéb történik, mint
