Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
1601 megoldása folytán a másik hatóság gyakorlatába, és így a jogbizonytalansági elemek hatványozottan fognak jelentkezni. Ennek az 1. §nak az a veszélye, hogy egy rossz vámhatósági vagy társadalombiztosítási joggyakorlati mozzanat hatásai az adóhatóság és a költségvetési támogatás kiutalásának gyakorlatát is bizonytalanná teheti. A jogalkotói elvárás nyilvánvalóan az, hogy az alrendszerek - itt gondolok a vámhatóság, társadalombiztosítás, adóhatóság - erősítsék egymást. Ezzel szemben a várható gyakorlati hatása inkább az lesz, hogy a könnyen kialakuló zűrzavarok és az állami kezdeményezésen keresztül az alrendszerek egymásra fognak omolni. A 3. §sal kapcsolatosan az adóhatóság adatállomán yában való nagytakarítást készítik elő, dicséretesen praktikus megoldás ez a szándék, de kérdés, hogy milyen garanciákat kapnak azok, akik éppen a nagytakarítás során, vagy annak következtében kárt, vagy érdeksérelmet szenvednek. Az alapkezelés, az alaptis ztítás már ma szinte - idézőjelben mondom - "veszélyes üzemi tevékenység", ez a törvényjavaslat nem eszerint kezeli ezt a kérdést. Tisztelt Országgyűlés! A 7. § a praktikusnak látszó kemény szabályt fogalmazza meg a kezességi konstrukcióval kapcsolatosan. A probléma az, hogy ez a megoldás is könnyen továbbgyűrűztetheti a fizetésképtelenséget. Azt is aggályosnak tartjuk, hogy az adóbehajtási szabályok ilyen keményítése miként hat a felek polgári jogi jogviszonyaira. Általános jellegű módszertani kifogásként is meg kell fogalmaznunk: az adóügyi jogszabályok szerkesztői nincsenek tekintettel általában a polgárjogi összefüggésekre. Most is ennek lehetünk tanúi. A törvényjavaslat 11. §ában az adóhatóság visszatartási jogának mellőzése valóban új jogszabály, amel y a szakmán belül és a polgárok között is óriási vitákat fog kavarni. Felvetődik a kérdés, ki és milyen alapon fogja eldönteni, hogy a költségvetéstámogatás visszatartása az adózó gazdálkodási tevékenységet ellehetetleníti vagy nem lehetetleníti el. A Mag yar Demokrata Fórumnak az az álláspontja, ez egy újabb lehetőség a korrupcióra, a politika és a gazdaság összefonódására. A 15. §ban megfogalmazott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal adótitokba való betekintés jogát teljes egészében elfogadhatatlannak tartju k, hisz ezáltal közvetlen lehetőség nyílna a kormány, illetve a kormányfő kezébe, amelynek következményei beláthatatlanok. Úgyhogy engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy szubjektív megjegyzést tegyek, külön misét és esetleg törvényjavaslatot is megérdemel , hogy az a csodálatosan létrehozott és a feketegazdaság visszaszorítására szolgáló szuper szervezet, mármint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hogyan illeszkedik, hogyan illeszkedik az alkotmányba, hogyan illeszkedik a nyomozó hatóságok, az ügyészség, s e gyáltalán hogyan - felügyeleti jogköre, de erről majd azt hiszem egy hosszabb expozét lenne érdemes, és hosszabb időt kellene erre fordítani. Olvashatatlan és értelmezhetetlen a 16. §, nem értjük ennek a (4) bekezdését, hogy mit keres egyáltalán az adózás rendjéről szóló törvényben. A legkomolyabb aggályunk a törvényjavaslat 20. §ával kapcsolatosan van, amely szerint ugye ez a 60/A § (1) bekezdése, idézem: "Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodással és az életvitelére fordított kia dásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, akkor az adóhatóság az adóalapját becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel az ismert és adózott jövedelmekre i s, az adóhatóságnak meg kell becsülni a vagyongyarapodás és az életfenntartása fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége." Ez meggyőződésem, hogy az utolsó elvetélt kísérlet arra, hogy az eltitkolt jövedelmeket valamilyen módon a kormány megfogja, ez a jogszabálymódosítás azonban erre teljesen alkalmatlan, mert felvetődik a kérdés, ki mondja meg azt, hogy mi az, ami nincs arányban a vagyongyarapodással, és az életvitelre fordított kiadásokkal. Mekkora eltérésnek kell lenni, és
