Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1598 termék et szeretne forgalomba hozni, akkor muszáj ITJszámot adni, tekintettel arra, hogy az adótörvények még az ITJt használják. (19.00) (A jegyzői székben Tóth Istvánt dr. Kávássy Sándor váltja fel.) Kétségtelenül van ebben egy fáziskésés, hiszen az egységes k ülkereskedelmi nómenklatúrára való áttérés ezt valamelyest segítené, de nem oldaná meg a problémát alapvetően. Mint ahogy nem oldja meg a hiedelmekkel, sajtónyilatkozatokkal ellentétben a jövedékiadótörvény sem, ami egy újabb kodifikációs aktus lesz, ugya nezen okok miatt. Ezért tehát másutt kell keresni a megoldást, megfelelő ellátmányt kell biztosítani az ellenőrző hatóságoknak mind létszámban, mind technikában, mind felszereltségben, beleértve a minőségellenőrzéshez szükséges felszereltségeket is, és akk or talán érdemben visszaszorítható lesz ez a dolog. Közvetett bizonyítékként, úgymond, elmondhatnánk azt is, hogy nem hiszem - és ezt a sajtóhírek alá is támasztják , hogy a szesz- vagy a dohányáruk, dohánytermékeknél a helyzet jobb lenne, mint kőolajterm ékeknél. Ezért tehát én a magam részéről nem igazán tudom támogatni a termékek kiterjesztését. Rendben van, amit a kormány beterjesztett, az még valahogy kezelhető, de ezen túlmenően már az imént említett problémákat hordozza csak magában. Nézzük meg, hogy mi van akkor, hogyha a jövedéki törvény hatálya alá sorolást megfejeljük az adókötelezettséggel! Nem történik más, mint hogy a problémát áttesszük az APEH oldalára, ahol még nehezebben lesz kezelhető, hiszen a visszaigénylések havi rendszerében az APEHne k már sokkal nehezebb konkrétan ezt a dolgot ellenőrizni. Ilyen módon tehát legfeljebb azt érjük el, hogy - úgymond - a vámhatóság problémája csökken, de megtöbbszöröződik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalnál jelentkező problémahalmaz. Tehát igazából e z sem vezet megoldásra. Az imént elmondtam, hogy azért ez nem megoldhatatlan, csak megfelelő adóhatósági jogalkalmazói munka kell hozzá. Az adók szerkezetéről. Európában egyedülálló, példa nélküli, hogy egy üzemanyagot négyféle címen adóztatnak: fogyasztás i adó, Útalaphozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj és általános forgalmi adó. Az egész teljességgel felesleges. Éveken keresztül sok milliárd nem folyt be így a költségvetési kasszába. Tavaly, amikor végül az Útalaphozzájárulást a fogyasztásiadótörvé ny eljárási szabályai alá rendeltük, akkor e tekintetben valamelyest talán javult a helyzet, a környezetvédelmi termékdíjnál most célozza meg ezt a törvényjavaslat. Én kevésnek tartom. Kevésnek tartom, mert adóigazgatásilag egy lényegesen drágább eljárásró l van szó annál, mint ha beszednénk a fogyasztási adót, és a fogyasztási adó meghatározott százaléka kerülne az Útalapba és a Környezetvédelmi Alapba. Ez az alapok létét nem veszélyezteti, hiszen az alapokba juttatott forrás adóbevétele tulajdonképpen egy allokációs probléma. Allokációs probléma az egész költségvetés, ennek keretében lehet erről dönteni. De ha ennél nagyobb biztonságot akarunk, akkor be lehet írni akár az Útalapról szóló törvénybe, akár az elkülönített állami alapokról szóló törvénybe egy m értéket, és e tekintetben akkor - idézőjelbe téve - "stabilabb". Persze, ez is csak idézőjelbe téve, hiszen a Háznak bármikor megvan arra a jogosítványa, hogy egyes törvényeket hatályon kívül helyezzen, más törvényeket elfogadjon. Ezzel én pusztán azt prób áltam érzékeltetni, hogy indokolatlan az attól való félelem, hogy - úgymond - ez az alapok létét veszélyezteti. Ez egyébként - még miután az alapoknak van más, államháztartáson kívüli forrásból is bevétele - meg is felel az államháztartási törvénynek. Ha m ár Ivanics képviselőtársam szóba hozta a minőségellenőrzés kérdését, valóban egy nagyon fontos lépés történt - nyögvenyelősen, mert csaknem két év kellett ahhoz, hogy egy tisztességes jogszabály szülessen az üzemanyagok minőségéről. De az a tapasztalat - é ppen a múlt héten lehetett olvasni egy napilap címoldalán , hogy az ellenőrzött töltőállomások felénél rossz minőségű, nem szabványos üzemanyagot árusítottak. Ebben aztán a kilengések nagyon nagyok lehetnek egészen odáig, hogy lehet olyan eset, amikor már a gépjármű is károsodik, de mindenképpen üzemviteli zavart okoz. De ennek a környezeti problémái legalább ilyen jelentősek, hiszen hiába írja elő a
