Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1521 80 százalék között mozog ez az érték. Vannak egyes kultúrák, mint például a málna, ahol viszont ennél lényegesen magasabb, majdnem 100 százalékos kistermelői tevékenységet takar a termékpálya. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen ennek a jövedelmezősége, az agráriumnak, akkor azt látjuk, hogy általában 520 százalék között van az a haszonráta, amivel jó esetben számolhatunk, az állattenyésztésben általában kisebb, a növénytermesztésben ma gasabb haszonrátát szokás feltételezni. Hogy mi ennek az oka? Ennek is több oka van, például biológiai törvényszerűség, mely nyilván nem teszi lehetővé azt, hogy viszonylag gyorsan mozogjon, gyorsan forogjon a tőke, s a befektetett munka is lassan térül me g. De például ide sorolhatnánk a kistermelők vonatkozásában elsősorban a gyenge eszközellátását, vagy a rossz hitelnyújtási esély és ennek a lehetősége is ide sorolandó, a gyenge piacra jutási lehetőség és informáltság. A kistermelést igenis pozitív módon, valamilyen útonmódon támogatni kell, és ezt a támogatottságot több érdekvitával lehet megoldani. Lehet állami támogatásokkal, kamattámogatásokkal. De most beszéljünk csak az adóról, a személyi jövedelemadóról! Adókedvezményekkel is lehet támogatni, s az elmúlt évek kormányzatai és a jelenlegi kormányzat is nagyon helyesen úgy gondolta, hogy szükséges, hogy ezt a terméket megtermeljük ebben az országban, szükséges az, hogy annak a lakosságmegtartó képességnek is eleget tudjunk tenni, ami feltétlenül a vidé k továbbéltetésében szükséges. Támogatásokat nyújtott, adókedvezménytámogatásokat, nevezetesen az úgynevezett 1 millió forintos árbevételig szóló adókedvezményről volt szó. Nézzük meg, hogy hogyan is működött ez az 1 millió forintos adóbevétel! Ugye, aki 1 millió forint alatt vagy maximum 1 millió forintos árbevételre tett szert, az nem fizetett adót az elmúlt időszakban. Nem került tulajdonképpen, bár jogilag kapcsolatba kellett volna kerülnie az adóhatósággal, de a gyakorlat az volt, hogy általában nem i s kerül adóhatósággal és az államigazgatással különösebben kapcsolatba. Aki ennél többet termelt, akkor a családon belül jöttek az újabb kistermelők, és előfordult, hogy egykét éves, óvodáskorú kistermelők is megjelentek a kistermelők között, kistermelők csoportjában. És énnekem ezzel tulajdonképpen nem is lenne semmi bajom, mert hiszen ez tulajdonképpen egy támogatási formának fogható fel. Nekem a problémám ott kezdődik, hogy ezek köré a kistermelők köré olyan körök, kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége t folytató hálózatok szövődtek, melyeknek ezáltal törvényi lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a - nem szeretem a "feketegazdaság"ot - nem átlátható gazdaságban tudjanak maradni, s ezáltal tulajdonképpen a haszonélvezői ennek az adókedvezmény támogatási formának elsősorban ezek a kereskedők, ezek a szolgáltatók voltak ilyen formában. Számla nélkül, minden adófizetési kötelezettség nélkül voltak képesek kapcsolatba és üzleti kapcsolatba kerülni ezekkel az emberekkel, holott a kistermelőknek a kiszolgáltat ottsága egy jottányit sem javult, nem csökkent a kiszolgáltatottsága és nem kerültek kedvezőbb helyzetbe. De van egy másik szempont is, amit ebben az esetben érdemes figyelembe venni, nevezetesen az, hogy a különböző támogatásokkal is valamilyen útonmódon el kell számolnia a kistermelőnek, mert hiszen ezeket a támogatásokat mindannyiunk zsebéből, a köz vagyonából juttatjuk, és ez nemcsak a kistermelőkre, ez valamennyi ágazatra vonatkozik, ahova állami pénzeket juttatunk, hogy igenis hiteles módon el kell s zámolni ezekkel a pénzekkel. Mi az Európai Unióhoz próbálunk csatlakozni és oda igyekszünk. Az Európai Unióban mindannyian tudjuk, hogy nagyon jelentős az az állami támogatás, amit a mezőgazdaság ott kap. Én úgy gondolom, hogy nagyon kevés helyen lehetne f elfedezni a NyugatEurópában olyan gazdát, aki nem könyvel pontosan, nem mutatja ki a költségeit - s ezeket a költségeket és a bevételeit is természetes módon és nyereségét is - nem könyveli pontosan, és számol el azokkal az állami támogatásokkal, azokkal a pénzbevételekkel, amelyekhez ő hozzájut. Én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy mi csatlakozni képesek legyünk az elkövetkezendő időszakban NyugatEurópához, vagy egyáltalán az Európai Unióhoz, ahhoz nekünk ezt a technikát is meg kell tanulni, és ezért is cél szerű ebbe a tanulási folyamatba kvázi belekezdeni, és elindulni ebbe az irányba.
