Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1522 Van még egy szempont, amit érdemes figyelembe venni, nevezetesen a piaci információ, mely bizonyos mértékig a jelenlegi javasolt rendszer, egy információs rendszer működését is elindítja. Mindannyian tudjuk azt, hogy megfelelő piaci információ nélkül tisztességes termelést, tisztességes kereskedelmet nem lehet folytatni. Én tudom azt, hogy ez nem egy tökéletes megoldás lesz, de egy kezdő lépés lesz abba az irányba, hogy a kéti rányú információáramoltatás meginduljon. De tulajdonképpen mi is ennek a javaslatnak, amiről beszéltem eddig, a lényege? Lényege az, hogy a kistermelő, aki 3 millió forint árbevételig termel, alatta marad - és hangsúlyozom, ennyi termékről, árbevételről be szélek, és nem pedig termelésről, mert hiszen a saját szükségletére termelt és felhasznált élelmiszerek nem tartoznak ebbe a kategóriába , és a 16 éves életkort elérte vagy ennél idősebb, akár fő, akár mellékfoglalkozásban üzleti tevékenységet és ősterme lői üzleti tevékenységként űzi a tevékenységét, és üzleti tevékenységet folytat, (Sic!) őstermelői igazolványt válthat ki. Üzleti tevékenység alatt é rtem azt, hogy piacra termel. Ebben az esetben kedvezményre jogosult. Vegyünk egy négytagú családot, ahol 16 évnél idősebb valamennyi családtag! Ebben az esetben ez összességében 12 millió forintos árbevétel szintig működik. Nyilván hogyha valaki nem váltj a ki ezt az őstermelői igazolványát, akkor ezeket a kedvezményeket, amik adhatók ilyenkor, amik igénybe vehetők, akkor természetesen nem fogja megkapni. Mik ezek a kedvezmények? A törvényjavaslatban van két, százezer forintos tétel, amelyik megjelenik a pa ragrafusok között, az egyik százezres tétel úgy rendelkezik, az egyik paragrafus, hogy százezer forint árbevételig az illető kistermelő adómentes. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy működik ez a technika, mint az elmúlt időszakban, hogy kvázi ugyan hivatalosan k apcsolatba kerül az adóhatósággal, el kell számolni ezekkel a költségeivel, be kell vallania ezeket a bevételeket, de tulajdonképpen nem kell adót fizetnie. Úgy gondoljuk, hogy ez a százezer forint egy meglehetősen alacsony összeg, és ezért több kormánykoa líciós képviselőtársammal együtt módosító indítványt nyújtunk be annak érdekében, hogy ezt a százezer forintos határt emeljük meg 250 ezer forintra. Tesszük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy az a kistermelői csoport, akit ez a százezer forint megcélzott, a nyugdíjasok, és a tényleg csak a jövedelem- vagy nyugdíjkiegészítés céljából folytatott tevékenységnél a 250 ezer forint bruttó bevétel egy olyan minimális összeg, amely nagyon kevés, nagyon szerény jövedelmet tételez fel. Szeretnék egy gyakorlati példá t felhozni ebben az esetben. Például egy nyugdíjas házaspárnak van, mondjuk, egy anyakocája, s ezt az anyakocát tenyészti, és a szaporulatát meghizlalja. Körülbelül egy anyakocának jó esetben történő meghizlalása esetén ennek az idős házaspárnak mintegy 25 0 ezer forint bruttó bevétele van, és én úgy gondolom, hogy ők abba a kategóriába, abba a célcsoportba tartoznak, akit ez a kedvezmény megcélzott, s ezért én szeretném kérni a kormányzatot, hogy gondolja végig ismételten ezt az egész kérdést, és támogatóla g foglaljon állást a módosító indítványunkkal szemben. A másik százezer forintos tétel, ami a törvényben jelentkezik, ez az adókedvezménynek a tétele, tehát ez nem bevétel lesz, hanem adókedvezménynek a tétele. Ez azt jelenti, hogy aki szá zezer forint adó megfizetésére lenne kötelezett kimutatásai alapján, akkor százezer forintig nem kell adót fizetnie. (14.20) Például ha valaki 3 millió forintos bruttó árbevételre tesz szert, és mondjuk egy nagyon jó kultúrát választott, ahol 20 százalékos haszonrátára lehet számolni, akkor az ő jövedelme, mondjuk, 600 ezer forint lesz; ebben az esetben a fizetendő adó 114 800 forint lenne, ebből levonjuk a 100 ezer forintot, és így neki tulajdonképpen 14 800 forint megfizetési kötelezettsége marad csupán. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jelentős kedvezmény. De jelentős kedvezmény, ami ezzel kapcsolatos, a könyvelési díjnak a gyakorlatilag kétszeres kedvezménye. Mert hogyha valaki a tételes elszámolási technikát választja és könyvelőt alkalmaz, mert mond juk, ő olyan nagymértékben termel, hogy neki nem éri meg saját magának bíbelődni ezzel,
