Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
1520 ezeket a pénzeket. Ekkor nem kell nekünk arra különösebben figyelni, hogy a megtakarításoknak a konkrét megvalósulását hogyan torzítja el a kormány által beterjesztett és a parlament által később megszavazott különböző adónemek százalékos kulcsa. Azo nban ha megnézzük azt, hogy milyen kedvezőtlen ma Magyarországon egy adott gazdasági vállalkozás hitelfelvevő pozíciója - tekintettel a kockázatokra, a fedezeti problémákra és a kamatszintre , akkor azt gondolom, hogy érdemes lenne azon gondolkodni, hogy ne próbáljuke meg a költségvetés kiszorító hatását csökkenteni úgy, hogy ezeket a tőkejövedelmekre jutó kamatokat megpróbáljuk azonos szintre hozni. Persze ennek is van veszélye, hiszen azt tudjuk, ha mondjuk a nullkulcsos kamatadót változtatjuk meg, és e gy szintre hozzuk az osztalékadóval, akkor ez szintén rontja egyébként - sajnos - a gazdálkodók számára elérhető hitellehetőségeket. Éppen ezért a mi javaslatunk arra vonatkozik, hogy ezt a kedvezőtlen, az általam az előbb felvázolt kedvezőtlen hatást úgy próbáljuk meg csökkenteni, hogy meghagyjuk nullkulcson a kamatadót, és tíz százalékosra visszük az osztalékadót. Ennek persze forrásoldalon meg kell teremteni - a kieső források miatt - a fedezetét, amit a költségvetésben tudunk biztosítani, hiszen ott tud juk megmondani azt, hogy milyen átcsoportosítások szükségesek ahhoz, hogy az itt kieső bevételt valamilyen módon pótoljuk. Azonban úgy gondoljuk, hogy ez a módosítás nem érint perdöntő bevételeket a költségvetés szempontjából, ugyanakkor jelentősen tud jav ítani a vállalkozások befektetéseket elérő helyzetén. Ezért ezt a módosító indítványt a Fidesz parlamenti frakciója beterjeszti, és reméljük, hogy a vitában - ha a számok alátámasztják ezt a módosító indítványt - a kormányzati oldal támogatja. Köszönöm szé pen a szót. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr ! A személyi jövedelemadómódosító törvényjavaslathoz szeretnék néhány gondolatot fűzni, jelesül ennek a törvénymódosításnak egy olyan részéhez, amely úgy gondolom, hogy az agrárium vonatkozásában meglehetősen sok embert érint, és az elmúlt időszakban és - gondolom - a jövőben is elég sok vitát fog kavarni. Nevezetesen a mezőgazdasági kistermelők adóztatásának módosításáról, illetve új helyzet teremtéséről érdemes, úgy gondolom, néhány gondolatot váltanunk. Elöljáróban engedjék meg, hogy először áttekintést nyújtsak arról, hogy körülbelül mennyi embert is érint ebben az országban ez a törvénymódosítás. Azt hiszem, nem árulok el titkot, amikor egyes becslések szerint másfél millió, mások szerint kétmillió emberről beszélhetünk akkor, amikor ennek a törvénynek az érintettségéről tárgyalunk. Ezen a másfél, uszkve kétmillió emberen belül mintegy 150200 ezer olyan ember van, aki főállásban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, a többiek mellékfoglalkozásban űzik ezt a tevékenységet. Tehát szerény becslések szeri nt is 1,3 millió olyan ember van az országban, aki valamilyen tevékenységének a kiegészítésére végez mezőgazdasági termelőtevékenységet, és ez a tevékenység nemcsak a saját maga és családja ellátására szolgál, hanem esetleg piacra is jut ezekből a termékek ből. (14.10) Melyek ezek a termékek? Csak példának szeretném említeni, hogy például az állattenyésztésen belül a szarvasmarha vonatkozásában a hús- és a tejtermelés közel 40 százalékát, egyes becslések szerint 40 százaléknál többet a kistermelők termelnek. Sertésnél 50 százalék, juhnál 40 százalék, baromfinál több mint 50 százalék, és tojástermelés esetén például 65 százalék körül van a kistermelők által előállított mennyiség. Ha megvizsgáljuk a szántóföldi növénytermesztést, akkor azt látjuk, hogy mintegy 30 százalék tehető a kistermelők termelésére, míg zöldséggyümölcsnél 50 és
