Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1519 Rubovszky képviselő úr kíván felszólalni. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KD NP) : Tisztelettel azt kérném, hogy az általános vita egy későbbi részén hadd szóljak. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Jó, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Több felszólaló nem jelentkezik, az általános vitát elnapolom, folytatására várhatóan jövő heti ül ésünkön kerül sor. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatá sa ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá nak folytatása . Az előterjesztéseket T/3091. és T/3092. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3091/16. és 3092/3135. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Szólásra követke zik Kónya Lajos képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Kósa Lajos, elnézést. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kósa Lajos vagyok, nyilván ez csak félreértés volt. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvén yjavaslathoz szeretnék hozzászólni az általános vita keretében, mégpedig annak is egy momentumához, az osztalékadóhoz. Ma Magyarországon az a helyzet, hogy a kamatadó nulla százalékos, az osztalékadó húsz százalékos. Teljesen világos, hogy mindkettő tőkejö vedelmet adóztat, és az is teljesen világos, hogy ezek az adómértékek - ha nem is perdöntően, de - befolyásolják azt, hogy a különböző megtakarítási formák közül melyiket hova tereljük. Ma a pénzpiacon a költségvetés elég nagy terjedelemben van jelen, ezér t már automatikusan érvényesül ott a költségvetés által kipréselt kiszorítási effektus. Ha most még hozzávesszük azt, hogy egyébként a nullkulcsos kamatadó és a húsz százalékos osztalékadó ismét abba az irányba tereli az esetleges megtakarítókat vagy befek tetőket, hogy ne üzleti vállalkozásokba fektessék a pénzüket. Hiszen ha pusztán befektetési szándékúak, akkor ebben az esetben az onnan kivehető pénzt magasabb adó terheli, mintha pusztán pénzügyi megtakarításokat eszközölnek, és ezeket pénzintézeteknél va gy a költségvetésnél helyezik el. Ha ezt hozzávesszük az általam az előbb említett kiszorítási effektushoz, akkor azt kell mondjam, hogy ez olyan hatást jelent, amelynek az eredője az, hogy a kívánatosnál kisebb mértékű az a pénz, ami a gazdasági vállalkoz ásokba mint befektetés áramolhat. Ha megpróbálunk a megtakarításra hajlandó állampolgárok fejével gondolkodni, akkor ez egész egyszerűen úgy fordítható le, hogy sokkal kockázatmentesebb, és nagyobb jövedelmet ígér - a kamatok és az adózás miatt - a puszta pénzügyi megtakarítás, mintha én egy vállalkozásba teszem a pénzemet. Én úgy gondolom, hogy lehetnek olyan gazdasági körülmények, ahol ez a hatás kiküszöbölhető azzal, hogy az egyébként alacsony hitelkamatok esetén a vállalkozások a pénzpiacról fel tudják venni
