Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1499 - ez az újabb 3040 évnek a fejleménye, hogy ilyen jelentőségre tett szert és előtérbe került ez a célkitűzés , nevezetesen a képviselők vagyoni és jövedelmi viszonyainak az átláthatósága és ellenőri zhetősége a választók által. Az összeférhetetlenségnek, mint mondottam, sokféle fajtája és csoportja van. A törvényjavaslat megpróbálja mindezeket a már meglévő összeférhetetlenségi szabályokkal együtt komplexen szabályozni. Így a hivatali összeférhetetlen séget, a politikai összeférhetetlenséget, az érdekeltségi összeférhetetlenséget, a közbenjárói vagy nemkívánatos érdekkijárói összeférhetetlenséget és a méltatlansági összeférhetetlenséget. A szabályozás során, a hatpárti előkészítés során - hiszen a hatpá rti tárgyalásoknak a legfontosabb elemeit mind tartalmazza ez a törvényjavaslat - arra törekedtek a törvényjavaslat kidolgozói - most már a felelősséget természetesen ezért a változatért egyedül én vállalom, de utalnom kellett mindenképpen arra, hogy emögö tt hat képviselőtársamnak a munkája is van , tehát arra törekedtünk az összeférhetetlenség szabályozása során, hogy a szabályozás teljes körű legyen. Az én véleményem szerint - most már csak a saját véleményemet mondom - mérsékelt szigorúságú legyen ez az összeférhetetlenség, egyúttal azonban biztosítsa a parlamenti rotáció és a parlamenti érdekképviselet funkcióinak az ellátását is az összeférhetetlenség. Legyen teljes körű továbbá az összeférhetetlenség a képviselők vagyoni viszonyainak az átláthatósága tekintetében, és végül, hogy részletes, garanciális eljárási szabályokat dolgozzunk ki az összeférhetetlenségre vonatkozóan. Ezeket az eljárási szabályokat ez a törvényjavaslat nem tartalmazza. Utal arra, hogy az összeférhetetlenségi törvény elfogadása utá n, a Házszabály önálló fejezeteként kell az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályokat kidolgozni. Azért utalja tovább a törvényjavaslat az eljárási szabályoknak a kidolgozását, mert végül is, hogy miféle eljárási szabályok születnek, nagy mérték ben függ az összeférhetetlenség anyagi jogi szabályaitól. Ha egy teljes szigorúságú összeférhetetlenségi szabályt fogadna el a parlament - mondjuk, mint amelyet Kósa Lajos képviselőtársam kétszer is benyújtott törvényjavaslata tartalmaz , az más típusú bi zonyítási eljárást, más körű eljárást, más körű kezdeményezést és a többit tesz lehetővé és szükségszerűvé, mint hogyha azt a mérsékelt, a gazdasági élet tekintetében mérsékelt szigorúságú összeférhetetlenséget fogadja el a tisztelt Ház, amelyet az általam most benyújtott törvényjavaslat tartalmaz. Utoljára két, nagyon vitatott elemről szeretnék szólni. Ez a két elem indította például Hankó Faragó Miklós képviselőtársamat is arra, hogy a korábbi ötpárti vagy öt képviselő által aláírt összeférhetetlenségi tö rvényről levegye előterjesztői nevét, és egy általa modifikált, módosított, az eredetinek egy módosított változatát nyújtsa be. Ez a két intézmény a gazdasági összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi szabályok hatályba lépésére vonatkozó javaslat. A gazdasági összeférhetetlenség tekintetében két véglet képzelhető el jogi megoldás szempontjából. Az egyik, amelyik semmilyen gazdasági összeférhetetlenséget nem tartalmaz sem a magántulajdonban, sem az állami - részben vagy egészben állami - tulajdonban lé vő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői tekintetében. A tárgyalások során volt ilyen álláspont, amely azt mondta, hogy ez a következetes álláspont, ne tegyünk különbséget a magántulajdonban és a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdaság i társaságok között. Vagy minden vezető gazdasági pozíció legyen összeférhetetlen, vagy semelyik ne legyen összeférhetetlen. Volt ilyen álláspont, a variációkat tartalmazó törvényjavaslatban benne is volt ez az álláspont, indokolással együtt. Tehát ez az e gyik véglet, amelyik azt mondaná ki, hogy a gazdasági élet vonatkozásában nincsenek összeférhetetlenségi szabályok. A másik, amely nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítana meg, ilyen a Kósa Lajos képviselőtársam által benyújtott önálló ös szeférhetetlenségi törvény tervezete. Az ő tervezete szerint minden, akár magántulajdonban, akár részbenegészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vezető tisztsége összeférhetetlen a képviselői mandátummal.
