Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1500 Természetesen e két véglet között külön böző árnyalatok is megfogalmazhatóak, az általam benyújtott törvényjavaslat végül is a Szocialista Párt eredeti, korábbi, '94 őszi állásfoglalásához képest is jelentősen változott. Akkor a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tiszts égviselőinek az összeférhetetlenségét állítottuk vagy azt szorgalmaztuk. A jelenlegi, benyújtott törvénytervezet abban különbözik ettől, hogy a 10 százaléknál nagyobb állami tulajdoni részesedéssel rendelkező gazdasági társaságok esetében legyen összeférhe tetlen a gazdasági vezetői pozíció. Ez a 10 százalék az úgynevezett befolyásoló részvény, amit a pénzintézeti törvény tartalmaz és ismer. Tehát a 10 százalékos részesedés egy ismert jogi kategória, bizonyos súlyt ad a döntéshozatalban, de nem olyat, mint p éldául a 25 százalékos, amit a gazdasági törvény ismer, vagy az 50 százalékos vagy az azt meghaladó többségi részvénytulajdon. Tehát a 10 százaléknál nagyobb állami tulajdoni részesedés esetén lenne összeférhetetlen a gazdasági vezető tisztség a képviselős éggel aszerint a javaslat szerint, amely most az önök asztalán fekszik. A másik, nagyon erős vitára okot adó témakör a törvény hatálybalépése. Itt is különböző megoldások képzelhetők el, az azonnali hatálybalépés; az azonnali hatálybalépésbe belefér az, ho gy - mondjuk - a kihirdetéstől számított 30 nap vagy 50 nap, ez is lényegileg csak egy kis átmeneti időt biztosít, vagy pedig az elhúzódó hatálybalépés, vagy pedig az, amit a magyar jogtörténetben az összes korábbi összeférhetetlenségi törvény tartalmazott , hogy a következő Országgyűlés összeülésének a napjától lépett hatályba az összeférhetetlenség. Az általam benyújtott törvényjavaslat a két véglet között, az azonnali hatálybalépés és csak a következő parlament tagjaira vonatkozó hatálybalépés között van. Közelít az azonnali hatálybalépéshez, de nem azonos azzal. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy a benyújtott törvényjavaslat szerint minden összeférhetetlenségi szabály azonnal hatályba lépne: médiaösszeférhetetlenség, alapítványi összeférhetetlenség, méltat lansági összeférhetetlenség, politikai, szervezeti, hivatali összeférhetetlenség és a többi. A fő szabály az összeférhetetlenség minden típusának - egyet kivéve - az azonnali hatálybalépése. A kivétel a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozik, ezt pedig azzal tudom indokolni vagy alátámasztani, hogy az összeférhetetlenségi szabályoknak nem lehet visszamenőleges hatályuk arra a parlamentre, amely parlamentet az adott - most tárgyalás alatt lévő, remélhetőleg elfogadásra kerülő - összeférhetetlenségi törvé ny nem ismeretében választottak meg, nem lehet visszamenő hatálya a választásokra. Ez a visszamenőleges hatály általános jogelv - mármint ennek a tilalma általános jogelv , és egyúttal bizonyos értelemben a választásokon kialakult parlamenti erőviszonyok átalakítását - bár szerintem kismértékű, nem tömeges, de kismértékű átalakulását - hozhatná maga után. Az összeférhetetlenség jogintézménye nem arra való, hogy megszabja, hogy milyen arányok vannak a parlamenten belül. Az a választásokra való, illetve a pá rtalakulásokra való, amire volt példa, amikor is az MDFből kivált az MDNP. (12.40) Ez ismert a világban. Ez a két esemény az, amely utólagosan, a választások után a parlamenten belüli arányokat megváltoztathatja, illetve mé g egy, de az a jelenleg hatályos választójogi törvény szerint nem létezik. 1989ben létezett, és élt vele a parlament szerencsére, a visszahívási jog. A visszahívási jog utólag is természetesen alakíthat, változtathat parlamenten belüli pártarányokon, képv iseleti arányokon. Tehát az általam benyújtott javaslat fő szabálya az, hogy minden összeférhetetlenségi szabály azonnal lépjen hatályba, beleértve a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget is, tehát új vagyonnyilatkozatot kellene tenni 30 napon belül, am ely szélesebb körre terjed ki, mint a jelenlegi, részletesebben szabályozza a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget, és a vagyonnyilatkozat a jelenlegi exlex állapothoz képest, amikor nem lehet tudni, hogy ki nézhet bele, ki nem nézhet bele és a többi, az összes parlamenti képviselő számára nyilvános lenne, tehát a parlamenti képviselők tekinthetnének be a többi képviselőtársuk és a saját vagyonnyilatkozatukba.
