Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1495 képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat, amelynek a l ényege komplex összeférhetetlenségi szabályoknak a megalkotása. Ez a javaslat akkor kilenc helyen összesen huszonöt variációt tartalmazott. Tudtuk jól mindannyian, akik részt vettünk a törvényjavaslatnak az előkészítésében mintegy egy éven keresztül, hogy megnehezíti a parlamenti tárgyalását és a döntés meghozatalát az, hogyha egy törvényjavaslatban alternatívák, főleg ilyen nagy számban alternatívák vannak. Az volt az oka annak, hogy végül is csak alternatívákkal és különböző variációkkal tudtuk a törvényj avaslatot benyújtani, hogy az egyéves tárgyalások során a legfontosabb kérdésekben megállapodás született, egyetértésre jutottunk. Ezt az egyetértést magában foglaló törvényjavaslati szöveget minden benyújtó felvállalta. Viszont maradtak olyan kérdések, am elyekben az egyéves vita után sem tudtunk megállapodni. (12.10) Az volt a kérdés tehát, hogy akkor vagy nem nyújtunk be összeférhetetlenségre vonatkozó törvényjavaslatot, vagy minden egyes párt különkülön nyújtja be a maga összeférhetetlenségi törvényjava slatát, vagy benyújtjuk azokkal a variációkkal rendelkező törvényjavaslatot, amely végeredményben az egyetértést nem tükröző vagy az egyetértésre számot nem tartható kérdésekben kialakult. Ez utóbbit választottuk. Végül is ez utóbbi törvényjavaslatot a men telmi és összeférhetetlenségi bizottság akkor általános vitára alkalmatlannak ítélte, az alkotmányügyi bizottság alkalmasnak ítélte azzal, hogy dolgozza ki egy albizottság az alkotmányügyi bizottságon belül a tárgyalásnak a technikáját, illetve a módszerét . Végül is kiderült, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná a bizottságokat is és a parlament plenáris ülését is, hogyha a kilenc pontban kilenc helyen összesen 25 variációt tartalmazó indítványt terjesztenénk a parlament elé. Ezért végül is időkö zben négy főre csökkent a benyújtóknak a száma, mert dr. Hankó Faragó Miklós képviselőtársunk a benyújtókénti aláírását visszavonta, és egy új, az SZDSZ álláspontjának megfelelő törvényjavaslatot nyújtott be. Így hát a megmaradó négy előterjesztő az Ország gyűlés elnökéhez írott nyilatkozatában átdolgozásra visszakérte e változatot - ezt a változatot , és nyilatkoztak egyúttal úgy a visszakérők, hogy az általam kidolgozott és most már egyetlenegy megoldást tartalmazó, variációk nélküli, átdolgozott változat ot tekintik az eredeti javaslat átdolgozott változatának, és hozzájárultak ennek a benyújtásához az általam történt aláírás után. Azért tartottam fontosnak ezt elmondani, mert ez egyúttal a Házszabály rendelkezései alapján bizonyos eljárási következményekk el járt, nevezetesen azzal, hogy 30 napon belül sürgősséggel tárgyalja a parlament ezt a változatot. Ezzel megelőzi azoknak a törvényjavaslatoknak a tárgyalását, amelyek benyújtásra kerültek időközben. Így Hankó Faragó Miklós által korábban, a tavasz folya mán benyújtott változata, illetve Kósa Lajos fideszes képviselő úr által benyújtott összeférhetetlenségi törvénytervezet. Röviden, elnézést, ha szólnom kellett erről az útrólmódról, de talán nem mindenki számára volt világos az, hogy végül is milyen módon került új számozással, új változatban a parlament elé ez az összeférhetetlenségi törvénytervezet, illetve a kontinuitást mi biztosítja, a jogi kontinuitást, a korábban december 22én benyújtott törvényjavaslat és a most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat között. Ezután néhány szót hadd szóljak magáról az összeférhetetlenségi törvényről, annak jelentőségéről, nagyon röviden kitérve annak történeti útjára. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyik legbonyolultabb szabályai minden parlament életének. Többnyi re hosszú viták előzik meg, nagyon éles, érdekek által megosztott viták kísérik az összeférhetetlenség jogintézményét, de mindenhol az egyik legfontosabb parlamenti jognak, parlamenti jogintézménynek tartják. Magyarországon átfogó, komplex összeférhetetlen ségi törvény utoljára 1946ban volt. Akkor sürgősséggel, mintegy 6,5 órás tárgyalás után fogadta el a parlament azt az összeférhetetlenségi
