Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
1496 törvényt, amely tulajdonképpen 1949ig, az új alkotmány hatálybalépéséig volt hatályban. Tehát nem túl hosszú ideig működött ez a komplex és nagyon szigorú összeférhetetlenségi törvény, amelynek a szigorúságát nem annyira a gazdasági összeférhetetlenség - amely most a leginkább exponált része az összeférhetetlenségi jognak , hanem a politikai összeférhetetlenségi része tartalmazta, ahol is az összes köztisztviselőt vagy közalkalmazottat például összeférhetetlennek tartották a parlamenti képviselőséggel, és utána viszonylag hosszú listán sorolta föl a törvény azt, hogy mely tisztségek kivételek ez alól az akkor majdnem k étmillió embert érintő összeférhetetlenségi szabályok alól. Illetve, annak az összeférhetetlenségi törvénynek volt egy erős visszamenőleges, visszatekintő, a világháború előtt, illetve a második világháború alatt működő szervezetekre, szervezetek tagságára vonatkozó összeférhetetlenségi része. Magyarországon azonban az összeférhetetlenségi törvény alkotása 1875re terjed vissza, amikor az első átfogó, komplex összeférhetetlenségi törvényt a magyar parlament meghozta. Azt megelőzően pedig a XVII. századig ny úlnak vissza összeférhetetlenségi szabályok a magyar parlament történetében. 1875 után 1901ben, majd 1925ben és 1938ban fogadtak el új, vagy lényegesen átdolgozott összeférhetetlenségi törvényt a parlamentben. Azt láthatjuk tehát, hogy mintegy 20 évenké nt ismét és ismét napirendre kerül az összeférhetetlenség. Ennek az oka az, hogy ahogy a társadalom gazdasági, politikai feltételei változtak, úgy új és új típusú összeférhetetlenségi problémák vetődtek föl, amelyeket valamilyen módon meg kellett oldani, é s ezek mögött húzódó nagy érdekkonfliktusok természetesen meg is nehezítették az összeférhetetlenségi törvényeknek az elfogadását. Például a '38ast több mint 4 évig készítették elő - az 1938as összeférhetetlenségi törvényt , vitatták és végül fogadták e l. 1949 után nem az összeférhetetlenség, hanem az összeférhetőség volt a fő szabály. Hiszen az a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedés, amely az egypártrendszeren alapult, az azon alapult egyúttal, hogy a legfontosabb gazdasági, politikai, pártpol itikai, társadalompolitikai, államszervezeti tisztségeket betöltők egyúttal képviselők is legyenek, és itt üljenek a parlamentben. Ennek következtében néhány politikai és szervezeti összeférhetetlenséget leszámítva - bírákra, ügyészekre vonatkozóan , vagy az Elnöki Tanács tagjai, hogy nem lehettek a kormánynak a tagjai, ezeket leszámítva összeférhetetlenségi jogszabály nem volt Magyarországon. Jelenleg az alkotmány és az 1990. évi LV. törvény, a képviselők jogállásáról szóló törvény tartalmaz politikai, sz ervezeti, hivatali összeférhetetlenségi szabályokat. Most ez a törvény megkísérli azzal a 13 paragrafussal, amellyel kiegészítené a '90. évi LV. törvényt, megkísérli átfogóan, komplexen rendezni az összeférhetetlenséget, a képviselői összeférhetetlenséget. Nagyon éles viták kísérték, kísérik az összeférhetetlenséget. Sokan úgy gondolják, hogy az összeférhetetlenségi szabály vagy törvény az valamiféle deus ex machina, amely egyúttal a közéleti tisztaságot, a korrupciómentes politikai é letet, a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának a tilalmát, megszűnését, a nemkívánatos befolyásolások megszűnését hozza maga után. Túlzó ez a várakozás, én azt gondolom. Kétségtelenül van ilyen funkciója az összeférhetetlenségnek, de önmagában egyedül az összeférhetetlenségi törvény ezt a sokféle kívánatos célt nem tudja elérni. Más jogintézményekkel együtt - büntető jogintézményekkel és egyebekkel együtt - képes csak az előbb elmondott feladatokat, célokat teljesíteni. Például, a korrupciót ön magában az összeférhetetlenség nem tudja megoldani, mert egyébként összeférhetetlen, illetve olyan képviselő, akinek nincs összeférhetetlen pozíciója, még nagyon korrupt képviselő lehet, és olyan képviselő, aki nemkívánatos, de a törvény által nem tiltott pozíciókat egyidejűleg betölt, nagyon becsületes és tisztességes képviselő lehet. (12.20) Összességében én azt gondolom, hogy az összeférhetetlenségi törvény a parlamenti demokrácia konszolidációjának a terméke. Általában akkor hoztak összeférhetetlenségi törvényeket, nagy összeférhetetlenségi törvényeket, amikor a nagy politikai hatalmi vagy gazdasági, társadalmi átalakulások lezajlottak. Mégpedig azért, mert a forradalmi jellegű - vagy nem forradalmi jellegű, de
