Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója:
1476 Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóró l és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. számú törvény módosításár ól szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/3147es és T/3170es számoko n kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárnak, a napirendi pont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Bár már az adóreform bevezetése, 1988 óta tulajdonképpen hagyománynak mondható az adótörvények évenkénti módosítása, az áfaadózásban a rendszert komplexen átformáló, megújító lépésekre már nincs szükség. Ezt tükrözi a jelenlegi törvénymódosítási javaslat is, amely valamennyi a dóalanyra kiterjedő, átfogó, rendszerszerűen új rendelkezést nem tartalmaz. Ebben az adónemben az Európai Unió vonatkozó ajánlásának átvétele lényegében teljes körű, s a többi harmonizálandó terület számára példa értékűnek mondható. Ezen a területen hossza bb távon - idézőjelben mondom - "csupán" a kulcsok mérséklése, illetve egységesítése lehet a feladat. Tisztelt Ház! Az áfaváltoztatások egy része azért szükséges, mert más adótörvények változása miatt a megfelelő kapcsolódási pontokon át kell vezetnünk eze n egyéb változások következményeit. Ilyen például a tételes átalányadózás bevezetése a személyi jövedelemadó rendszerében. Ennek megfizetésével az adóalany valamennyi központi adónemben megváltja adókötelezettségét, s így az áfatörvény alapján egyébként ad ódó adófizetési kötelezettségtől is el kell tekinteni. A módosítások másik köre a személyi jövedelemadó, a társasági adó, illetve a vámok tekintetében megvalósuló adócsökkentés elősegítésére ebben az adónemben a költségvetési bevételekre kedvezően ható kis ebb változtatásokat tartalmaz. Fő törekvés a bevételek eltitkolásából származó adókiesés mérséklése. A bevételek láthatóvá tétele érdekében összehangoltan, valamennyi központi adónemben adóügyi diszpreferenciát társít az ésszerű nagyságrendet meghaladó kés zpénzforgalom ellen. Az áfarendszerben a javaslat alapján nem igényelhető vissza a nagy összegű, egymillió forintot meghaladó készpénzfizetéssel kiegyenlített beszerzés áfatartalma. Ugyancsak a forgalom ellenőrizhetőbbé tételét segíti az elektronikus kárty ával történő fizetés ösztönzésére a kártyaolvasók beszerzéséhez adandó kedvezmény is. A tervezett rendelkezés három éven át biztosítana költségvetési támogatást a készülék árának feléig. A bevallott, de be nem fizetett adó behajtása érdekében az adó fizeté sére kötelezettek köre a kormány előterjesztése alapján bővülne. A törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben a vevő kezesként felel az eladó adótartozásáért. Ez akkor következne be, ha a vevő adólevonási jogával már élhetett, de a számlát még nem fiz ette ki. Miután többen félreértették, szeretném világossá tenni: természetesen a számla megfizetése mentesít mindennemű kötelezettség, kezességvállalás alól. Az azonban visszaélésekre ad lehetőséget, és ezért nem járható, hogy a ki nem fizetett számla után az adót visszaigényeljék, de ténylegesen a
