Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pontok előadója:
1477 számla kibocsátója ne fizesse be a visszaigénylésre forrást jelentő áfát, mégpedig a visszaigénylést érdekes módon pontosan, de a fizetési kötelezettségét egyáltalán nem teljesítő vevő hibájából. Ilyenkor, és csa k ilyenkor az áfa a vevőtől is követelhető lenne a javaslat szerint, ami praktikusan többnyire az adóvisszaigénylés összegének áfafizetésre való betudását jelentheti. További javasolt lépés a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésének megszün tetése, melytől hat és fél milliárd forintos megtakarítást remélünk. Az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a költségvetés feszített helyzetében véleményünk szerint nem vállalhat kockázatot az eladók és a vevők között kötött ügyletekből. A javasolt követk ező módosítás a előző évhez hasonlóan az év végi zárókészletre jutó fogyasztási adónövekmény áfakénti elvonására irányul. Tisztelt Ház! A kisvállalkozások ugyanakkor bizonyára szívesen fogadják majd az alanyi adómentesség értékhatárának megduplázását, azaz 2 millió forintban történő megállapítását. Ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység átalányadózásának értékhatárát pedig négymillió forintra javasoljuk emelni. Tartalmaz a törvényjavaslat egyéb, jórészt pontosító rendelkezéseket is . Ezek közös jellemzője ugyanakkor, hogy egyik sem jelent távolodást az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseitől; sőt, a használtcikkkereskedelemben például az árrésadózásra való áttérés a közelmúltban nemzetközi szinten újraszabályozott rendszer átvételét jelenti. A tervezett intézkedés az adóhalmozódás kiszűrését a különös adóalap meghatározással valósítja meg. Ezzel a fiktív számlákon alapuló adóvisszaigénylés ebben a körben végképp megszűnik. Így a személygépkocsik is visszakerülhetnek a használt termé kek körébe, remélhetőleg megoldva ezzel a szakma problémáit is. Tisztelt Ház! Fogyasztási adórendszerünk működtetése ma lényegében két törvényen nyugszik. Az anyagi jogi szabályokat tartalmazó fogyasztási adótörvény mellett a legnagyobb adótartalmú terméke k termelését, forgalmazását és ellenőrzését szabályozó, úgynevezett jövedéki törvény is hivatott a fogyasztási adó jogcímen keletkező állami bevételek megfelelő hatékonyságú befolyását biztosítani. Ez a két törvényen nyugvó jogi megoldás eléggé sajátos Eur ópában. Nálunk a piacgazdaságra való átmenet időszakában a feketegazdaság elleni mielőbbi fellépést sürgető kényszeréből fakadóan alakult ki ily módon, s - számos eredménye ellenére - gyökeres átalakítása szorul. Az elképzeléseinkben szereplő új rendszer e gy törvényben foglalja össze, szabályozza újra a fogyasztási adóra vonatkozó, a hatékony adóbeszedés, az adóelkerülések kizárása érdekében szükséges valamennyi szabályt. Az új jövedéki adótörvénynek egyúttal már igazodnia kell az Európai Unió normáihoz is, megjegyezve, hogy a teljes harmonizáció természetesen csak nagyobb időtávlatban, a csatlakozás időpontjára tűzhető ki célként. (10.40) Az új szabályozás kialakítására irányuló munkálatok már elkezdődtek, és jövőre elkészül az új törvény, amely már csak a klasszikus jövedéki termékeket, a kőolajszármazékokat, az alkoholtartalmú italokat, a dohányárukat ölelné fel. A fogyasztási adóra most benyújtott törvénymódosítás, hasonlóan a külön tárgyalásban álló jövedékitörvénymódosításhoz, az előbbiekből következő en csak kisebb terjedelmű. Jellemzően a '97. évi költségvetés kapcsán aktuális január 1jei módosításokat, illetve az egyes kérdések tekintetében a szabályozás nem halasztható korrekcióját tartalmazza. Annak érdekében, hogy a fogyasztásiadórendszerben alk almazott fix összegű tételes adók révén keletkező állami bevételek reálértéküket szinten tarthassák, időről időre szükséges a valorizálásuk. Az 1997. évi valorizációs javaslatnál olyan optimális adóemelési mérték kialakítására törekedett a törvény, amely a költségvetés forrásszükségletén túl figyelemmel van az antiinflációs politika által támasztott követelményekre, továbbá arra is, hogy az adóemelés lehetőleg ne járjon együtt a legális forgalom érzékelhető visszaesésével.
