Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1451 területét lefedi és ebből következően a kisebb városokban vagy mondhatom, a megyei jogú városokon túl már nem tud székházhoz jutni, működési feltételt biztosítani ez a törvényjavaslat a Független Kisgazdapárt szervezeti részére, elfogadása esetén. Tehát a körzetekben sem lehet megoldani a székházjuttatás kérdését. Ugyanez vonatkozhat a nagyobb társadalmi vagy népesebb társadalmi szerve zetek vonatkozásában is. A társadalmi szervezetek is kész tények elé vannak állítva ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Másrészt: ellentmondást látok e törvényjavaslat vonatkozásában. Tudniillik, korábban az egyházak kaptak vissza ingatlanokat, ma is kapnak, folyamatos az egyházaknak a tulajdonba adása a korábbi ingatlanaik vonatkozásában. Ezzel teljes mértékben a Független Kisgazdapárt egyetért, magam is támogatom. De viszont a történelmi pártok, közöttük a Független Kisgazdapárt is, korábban rendelk eztek hasonló ingatlanvagyonnal, és ezek az ingatlanvagyonok - ha részleges kárpótlás is volt állampolgárok vonatkozásában vagy az egyház vonatkozásában , én úgy ítélem meg, hogy a Független Kisgazdapártot is mint történelmi pártot korábbi vagyona tekinte tében legalább egy részleges kárpótlás illetné meg. Ha felosztásra kerül ez a vagyon, vajon ezeknek a vagyonoknak a gazdálkodása hogyan történik meg? E tekintetben én nem látom a törvényjavaslatból megoldandónak, hogy ezek végül is azért olyan célt fognak szolgálni, amelyre utal a törvény beterjesztője közül a négy párt. Kérem szépen, még utalnék arra, hogy az a bírálóbizottságnak az összetétele, amely majd ezt a vagyont fogja tulajdonba adni, amíg a pártok egyegy személyt vagy egyegy párttagot vagy képvi selőt juttathatnak ebbe a bizottságba, kérem szépen, a társadalmi szervezetek eggyel több képviselőt juttatnak e bizottságba. Nem tudom, nem értem a logikáját, hogy miért akkor az egyik vagy a másik csoport van túlsúlyban. A nyilvántartásbavétellel, miután a törvényt már elfogadta a parlament, nyilvánvalóan a bejegyzettek jelentkezhetnek, illetve igényt nyújthatnak be - úgymond - ezekre az ingatlanokra ugyancsak azok a pártok, amelyek a törvény hatálya alá nem tartoznak. Lényegében itt a működéssel ellentét es vagyonjuttatásra is sor kerülhet, és talán mondhatom azt, ez is egy kisebb privatizációhoz fog vezetni A hasznosításból származó bevételek tekintetében: kérem szépen, itt ugye, ezt a hasznosítást oktatásra vagy egyéb célra kell majd a parlament döntését ől függően elfogadni. Én úgy ítélem meg, hogy nem a vagyont kellene eladni, hanem az iskolákat vagy az oktatást más pénzből kellene finanszírozni. A hatálybalépéssel kapcsolatosan túl sürgősnek tartom, tudniillik a kihirdetést követő 15. napon lépne hatály ba, én ezt úgy ítélem meg, hogy eléggé korai. A másik pedig, ennek a végrehajtása is ugye hosszú időt fog igénybe venni, erre még kitérnék itt néhány gondolattal. Ha a törvény alkalmazási körét tekintem, teljesen diszkriminatív a parlamentben képviselettel rendelkező pártok körére szűkíteni ezt a vagyonfelosztást, mivel a jelenleg meglévő pártstruktúrát konzerválná, és azon belül sem biztosít esélyegyenlőséget a tulajdonhasználatra való jogosultság területén. Ezt a jelentős értéket képviselő vagyontestet tu lajdonba adni csak megfelelő jogi garanciák megléte mellett vagy esetén volna szabad, enélkül rövid idő alatt komoly értékvesztéssel jár, netalán a privatizáció révén illetéktelen kezekbe is kerülhetnek ezek a vagyoni ingatlanok. Ha Magyarországon figyelem be vesszük, közel 50 ezer politikai, társadalmi szervezet és alapítvány van, karitatív alapítvány van, kérdés, hogy vajon milyen grémium fogja ezt az állami tulajdonban lévő vagyonokat részükre juttatni és milyen szempontok alapján? (22.10) Ezt lényegé ben a törvénybe kellett volna belefoglalni, hogy a későbbiek során ebből vita vagy visszaélés ne legyen. Melyik tárca feladatkörébe fog tartozni? - az előterjesztés során erre nem kaptunk választ.
