Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DÖGEI IMRE (FKGP):
1452 Vajon milyen apparátus lesz képes arra, hogy ezt a vagyont tulajdonba adja, és nyilvánvalóan levezényelje oly módon, hogy valamennyi érintett szervezet ezt nyilvánvalóan el tudja fogadni. Vajon az ellenőrzés - mert ez se tűnik ki nyilvánvalóan ebből a törvénytervezetből - hogyan fog végbe menni, lesze ellenőrzés ennek a végrehajtása során? És nem utolsósorban - az államtitkár úr is tudja - melyik költséghely viselné a végrehajtással kapcsolatos, előre nem látható, mérhetetlen kiadásokat? A törvényjavaslathoz még hozzá kívánok tenni. A tevékenységéhez szükséges mér tékben kapják meg az ingatlanokat az érintett társadalmi szervezetek, illetve pártok. Viszont a szükséges mérték túl lazán van, vagy azt mondhatom, hogy megfoghatatlanul van megfogalmazva a törvényjavaslatban, mégpediglen: "Szükséges mértékű az ingatlan ak kor, ha folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben a párt- vagy társadalmi szervezet tevékenysége gyakorlásához használja." Hát kérem szépen, én erre nagyon kíváncsi leszek, hogy ez hogyan fog megvalósulni, mert ebbe minden belefér, ebből minden kirekeszthető, vagy valamennyi párt kirekeszthető vagy minden társadalmi szervezet. A másik: a társadalmi szervezetek tulajdonszerzéséhez még azért megjegyzem, az állami tulajdon óriási értékét szétaprózná, és jelenleg is nagyon elaprózott társadal mi szervezeteket további osztódásra ösztönözné ez az ingyenes tulajdonszerzés, erre is oda kellene figyelni a törvénytervezet során. Milyen alapon és ki döntené el a tevékenységhez szükséges mértékű ingatlan nagyságát? Mert az a bizottság, amely össze fog állni, kevésbé fogja ismerni az adott társadalmi szervezeteknek esetleg a működését vagy tevékenységi körét. Milyen alapon ellenőriznék a már tulajdonba adott ingatlanokat, vajon mikor kerülne eladásra, és a társadalmi szervezet tevékenységébe történő beav atkozásnak mi minősül? Ez egy antidemokratikus megoldás is lenne, a társadalmi szervezetek tevékenységébe beavatkozni, másrészt pedig úgy ítélem meg, jogilag sem volna lehetséges. A pártok tulajdonszerzésénél még azért vissza kell térnem arra, hogy a jelen legi pártstruktúrát bebetonozza, és az ezek után létrejövő formációkat kizárja az ingatlanszerzés lehetőségéből. Akkor mit lehet kezdeni a már eladott székházak és egyéb ingatlanokat értékesítő pártokkal? Az ebből származó bevételt vajon az adott párt sajá t elhelyezési gondjaik megoldására használtáke fel teljes egészében, vagy netán üzleti tevékenységbe fogtak ebből az eladandó üzletből befolyó összeggel? Mi lesz az 1998. évi parlamenti választásokon az Országgyűlésbe bekerült új pártok vonatkozásában? Ne m tisztázott az egyesülés vagy a szétválás következtében kialakult tulajdoni helyzet megoldására való rendelkezés, ez legalábbis a jelenlegi törvénytervezetből nem tűnik ki. Nincs utalás az olyan pártokra, amelyek alapvetően nem politikai meggyőződést feje znek ki, hanem sokkal inkább társadalmi csoport érdekvédelmét látják el, mint például a Nyugdíjasok Pártja, a Nők Pártja, és még sorolhatnék több ilyen pártot. Mindezek alapján azért legyen szabad elmondani, hogy a Független Kisgazdapárt a jelenlegi törvén ytervezetet támogatni az általam fölsorolt aggályok mellett nem tudja - amelyeket csak részben sorolhattam föl az idő rövidségére is tekintettel , nem tudjuk támogatni, függetlenül attól, hogy négy párt támogatottsága mellett jött be a magyar parlamentbe. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idő előrehaladott állapotban van e pillanatban, de azért mindenképpen van hozzáfűznivalóm ezekhez az állami ingatlanokhoz, úgymond, azonban vissza kell térnünk az 1949. évhez, amikor az államosítás megtörtént.
