Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1450 A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! S oron következik a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Fedor Vilmos, Matyi László, Pálos Miklós és Balsai István képviselőtársaink önálló indítványát T/2806. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/2806/5. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Megadom a szót Bernáth Varga Ba lázs úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudtam elmenni anélkül, hogy a napirenden szereplő jelen törvényjavaslathoz néhány gondolatomat meg ne fogalmazzam. Tudniillik, e zt a törvényjavaslatot én rendkívül ellentmondásosnak tartom attól függetlenül, hogy elég szűkszavú, talán mondhatom, egy új törvényjavaslatról is van szó. Ha figyelembe veszem az 1991. évi XLIV. törvényt, amely juttatta a székházakat az akkor parlamenti p ártoknak, nyilvánvalóan az a törvény is eléggé ellentmondásos volt, sőt mondhatom, vagyonjuttatás szempontjából rendezetlen dolgokat is hagyott maga után. Én úgy ítélem meg, hogy ennek a törvénynek a vitája során hozzá kell szólnunk annál is inkább, mert a törvény célját tekintve itt állami vagyon felosztásáról van szó politikai pártok, illetve társadalmi szervezetek között. Gond és aggály a törvénytervezettel kapcsolatosan, hogy nem tudjuk, hogy mennyi az a vagyon, amelyet fel lehet, vagy fel kell osztani. Megítélésünk szerint mintegy 200300 milliárd forint értékű vagyon felosztására is sor kerülhet. Tehát ezt pontosítani kellett volna, mielőtt a törvényjavaslat bekerül tárgyalásra. A másik: ha végigmodellezzük ennek a törvénynek majdan a végrehajtását, év ek során vajon hova jut az a nemzeti vagyon, amelyet most a társadalmi vagy politikai szervezetek tulajdonba fognak megkapni? Erre a törvényjavaslat során valahol nem tudtam végére jutni. A Független Kisgazdapárt nem ért egyet ezzel a vagyonfelosztással, m i azt mondjuk, ezt a vagyont, amelyet használnak ma is a pártok és a társadalmi szervezetek, tartós használatba kell adni, meg kell tartani az állami vagyon jellegét, mert ennek a következőkben, ha egy új országgyűlési választás lesz, új pártok kerülhetnek be a parlamentbe, új társadalmi szervezetek alakulhatnak, a mindenkori kormánynak óriási gondot fog okozni, hogy ezeket a pártokat, amelyek jogosultak, jogot formálhatnak elhelyezésre, vajon milyen tulajdonból fogja őket székházhoz juttatni, vagy ugyanígy az alapítványokat vagy más társadalmi szervezeteket? Mert nyilvánvalóan a parlamenti pártok eredményei a következő választáson vagy valamennyi választáson is változhatnak. Ellentmondásos ez a törvény azért is, mert az elosztás módját tekintve valahogy úgy ítéljük meg, hogy csak azokat a pártokat juttatja vagyonhoz, amelyek a legutóbbi választások során legalább egy százalékot értek el. Ellentmondásosságát látom abban is, hogy a polgári törvénykönyvnek a tulajdoni részére vagy a tulajdonra vonatkozó szabály ozásaival mélységesen ellentétesek, sőt mondhatom, ellentétes az alkotmány bizonyos rendelkezéseivel is, különösen ugye, ha tekintem a polgári törvénykönyvet, a rendelkezésjog, a használati jog, s a birtoklás jogát is tekintve, aggályaim maradnak fenn. A F üggetlen Kisgazdapárt nem tudja ezt a törvényjavaslatot semmiként támogatni, mert hiszen amíg a törvényjavaslat - a későbbiek során kitérek - a működés vonatkozásában próbálja osztani ezt a bizonyos vagyont vagy székházakat a pártoknak, a Független Kisgazd apártnak, mondhatom, az úgynevezett sajátossága eltérő a többi pártoktól, mert hisz a Kisgazdapárt működése az ország egész
