Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az ÁPV Rt.-nek az önkormányzatokat megillető belterületi földértékekkel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése tárgyában adott megbízási szerződések és megbízási díjak körülményeinek tisztázására felállított vizsgálóbizottság tisztségviselőinek és... - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1412 Mégis azt hallhattuk három éven keresztül, különösen a választási kampány idején, nagyon komoly vádként hangoztatva az éppen akkor aktuál is kormány ellen, hogy mert még a társadalombiztosítást sem látta el vagyonnal, sőt, még komoly televíziós vitaműsorokban is elhangzott, hogy a társadalombiztosításon belüli feszültségek kezelésének módja, hogy vagyonjuttatást érjünk el. Igen, szó szerint ugyanebben a megfogalmazásban a televíziós vitaműsorban, képviselőtársam, ha nem hiszi, átadom a legépelt szöveget. Tehát óriási elánnal hirdették azt, hogy micsoda borzasztó dolog, hogy nem történt meg a vagyonátadás, majd amikor kormányra került ek, rájöttek, hogy ugyanazzal a problémával találják szembe magukat, mint mi, aztán a 300 milliárdról lecsökkentettek 55re, és az 55ből ennek egytized része lett a társadalombiztosításé, mint vagyonjuttatás. Tehát ebből következik, hogy a vagyonjuttatásr a sem lehet alapozni. Rájöttek már, hogy a vagyonjuttatás nem oldja meg a társadalombiztosítás feszültségeit és hosszú távú problémáit, legföljebb majd, hosszú távon némi átmeneti kiegyensúlyozó szerepe lehet a vagyonjuttatásnak, ámde a vagyonkezelésről mé g mindig nincs törvény a társadalombiztosításban, holott már két év eltelt, tehát lett volna mód arra, hogy ebben legalább valamelyest előrelépjenek. Következő kérdés a kinnlévőségek kérdése, amit nagyon sokan emlegetnek, nagyon sokan beszélnek róla, de az t hiszem, hogy itt is sok kérdés tisztázatlan. Nem világos az emberek számára. Évről évre növekszik a társadalombiztosítás kinnlévősége, és ebben a költségvetési törvényben igen nagy összegek behajtását tervezték, ami természetesen nem teljesült. De vajon áttekintettéke már, hogy milyen ezeknek a kinnlévőségeknek a szerkezete? Hiszen 230 milliárd forintos kinnlévőségről beszél mindenki, de azt nem tekintették át, hogy ezeknek a kinnlévőségeknek hány százaléka az, amely gyakorlatilag soha be nem hajtható l esz, hiszen a nagy gazdasági átalakulás, a vállalati csődök, a tönkrement üzemek maradékhatása tulajdonképpen, hiszen a felszámolt üzemek után az elmaradt tbjárulékot már soha senki nem fogja befizetni. Ennek egy jelentős része papíron nyilvántartott össz eg, és papíron növekvő összeg. Talán egyszer át kéne tekinteni ezt az összeget ahhoz, és azt, hogy hogy lehetne ezt igazából józanul kezelni. Át kéne ezt tekinteni, és végig kéne gondolni ahhoz, hogy ne tervezzenek olyan költségvetéseket, ahol illuzórikus mértékű járulékbehajtásokat írnak bele csak azért, hogy a papíron a végeredmény nulla legyen, és mindenki tudja azt, hogy ez semmiféleképpen nem lesz teljesíthető. A következő kérdés az, ami nagyon fontos, és remélem, megkapom a társadalombiztosítástól a r észletes adatokat. A '95. évi intézkedések következményeként, tisztelt képviselőtársaim, az utolsó negyedévben jelentősen csökkent a járulékbefizetési hajlandóság. Ez egy rendkívül súlyos és nagyon figyelmeztető kérdés. Hosszú évek óta tapasztalható, hogy a járulékszint emelkedésével párhuzamosan a befizetési hajlandóság csökken. Ez egy figyelmeztető jel. A '95. évi intézkedések következménye az lett, hogy '95. utolsó negyedévében jelentős mennyiségű várt járulék nem folyt be a társadalombiztosítás költségv etésébe. Nagyon fontos ennek az összetételét elemezni, ezt kértem a társadalombiztosítástól. Rendkívül fontos tudni, hogy kik, milyen cégek maradtak el a befizetésekkel, hiszen ennek az elemzése nagyon fontos adatokat szolgáltat ahhoz, hogy a kormány meg t udja ítélni, ha egyáltalán akarja, hogy a mostani egészségügyi járulékbevezetés, járulékkiterjesztés, járulékalapkiterjesztés intézkedései milyen hatással lehetnek a társadalombiztosításra. Tudniillik, ha a tavalyi év lépései, aminek egy része meg sem val ósult, olyan eredménnyel jártak, hogy a járulékbefizetési hajlandóság az utolsó negyedévre igen jelentősen csökkent, akkor vajon számole azzal a kormány, hogy most elkészít egy olyan javaslatot, társadalombiztosítási - úgynevezett - járulékreformot, megte rvez megint egy olyan társadalombiztosítási költségvetést, amelyiket ezekre a bevételekre alapoznak, és ezek után ki fog derülni, hogy a megtervezett járulékok jelentős része nem folyik be, még nagyobb a járulékelkerülés, és ha ehhez még azt is hozzáteszem ;
