Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az ÁPV Rt.-nek az önkormányzatokat megillető belterületi földértékekkel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése tárgyában adott megbízási szerződések és megbízási díjak körülményeinek tisztázására felállított vizsgálóbizottság tisztségviselőinek és... - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1411 köszönöm a Ház vezetésének, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy a vezérszónoki kört ne utolsó napirendi pontként legyen módunk befejezni. Tehát a társadalombiztosítás '95. évi költségvetésének zárszámadásáról kell szólnom. Sokan elmondták már és alapvető kérdés: olyan ez a zárszámadás és a múlt évi költségvetés, mint az állatorvosi ló, pontosan mutatja a kormány műkö désének hibáit, hiányosságait, zűrzavarosságát és ellentmondásosságát. Nagyon sokat halljuk mostanában azt, hogy a társadalombiztosítási költségvetésben kialakult hiány - amit egyébként nem terveztek, hiszen nullszaldósra tervezték a költségvetést - annak köszönhető, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok nem megfelelően gazdálkodnak. Nos, az ténykérdés, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok nem azt bizonyították, hogy jó gazdái ennek a hatalmas pénzalapnak, de a hiányok nem ettől keletkeznek. És hogy azt láthassák és hallhassák az emberek, hogy mitől is van a társadalombiztosítás költségvetésében - úgymond - váratlanul ekkora hiány, ahhoz tudniuk kell, hogy hogyan készül egy ilyen költségvetés. Nem árt, ha önök is tudják, tisztelt kormánypárti ké pviselőtársaim, hiszen önök is hajlamosak elhinni azt, hogy egy megtervezett költségvetésben ha hiány keletkezik, akkor nyilvánvaló, hogy a költségvetéssel gazdálkodók bűnéről vagy hibájáról van szó. Nos, tehát a társadalombiztosítás költségvetésének terve zése úgy kezdődik, hogy a kormány, illetőleg a Pénzügyminisztérium megadja azokat a fő számokat, amikre a következő év költségvetését, a következő év gazdaságpolitikáját tervezi. Tehát a társadalombiztosítási önkormányzat, mikor a saját költségvetését terv ezni kezdi, abból kell hogy kiinduljon, amit a kormány megadott, abból az inflációs mértékből, abból a bérnövekedési mértékből és azokból az összefüggésekből. Ebből következik, hogy ha a kormány rosszul számol, akkor törvényszerűen előáll a társadalombizto sítás költségvetésében a hiány. 1995ben ebből a szempontból különlegesen nehéz helyzete volt a társadalombiztosítás önkormányzatának, hiszen a kormány először tervezett egy költségvetést, aztán márciusban benyújtott egy csomagot, amitől minden a feje tete jére állt, a társadalombiztosítás költségvetése tervezhetetlenné vált, aztán nyár közepére elkészítettek egy olyan társadalombiztosítási költségvetést, amiről a megszavazás pillanatában mindenki tudta, hogy nem lehet igaz, mindenki tudta, hogy betarthatatl an és behajthatatlan az a kintlévőség, amit beleterveztek, és az Alkotmánybíróság döntései a megalapozó bevételeket is jelentős mértékben lecsökkentették. Tehát a parlament megalkotása pillanatában olyan költségvetést készített el, amelyikről mindenki pont osan tudhatta, hogy nem lesz érvényes, és mindenki pontosan tudta, hogy hiány lesz az év végére. Úgyhogy rendkívül érdekes és műfelháborodás az, amit aztán - különösen - pénzügyi körökből hallhattunk, hogy hát ez borzasztó, hogy mekkora hiánya van a társad alombiztosításnak. Következő nagy kérdés, amit éveken keresztül nagyon sokat hallottunk, ez a társadalombiztosítás vagyonjuttatásának kérdése. Rengeteg illúziója volt mindenkinek a társadalombiztosítás vagyonjuttatásával kapcsolatban. Nekünk magunknak is. Igazából már a kerekasztal tárgyalások idejétől kezdve alakult ki az az igen nagy egyetértésre találó koncepció, hogy a társadalombiztosítási alapokat önálló vagyonnal kell ellátni, akkor a hosszú távú gazdálkodásuk talán stabilabb lesz. Nos, a parlament m eg is szavazott egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amiben kimondta, hogy 300 milliárd értékű vagyonnal kell ellátni a társadalombiztosítást. (19.00) Majd mikor a végrehajtásra került volna sor, kiderült, hogy ez a kérdés sokkal nehezebb annál, mint amilyet mi akkor első lelkesedésünkben gondoltunk volna. Hiszen Magyarországon ma a társadalombiztosítás tulajdonába olyan vagyont kellett volna adni, amelyiknek hozadéka van, és nem ráfordítani kell. Nos, ilyen vagyon nem sok található ma Magyarorszá gon. Ez az egyik kérdés. A másik az, hogy nem elég azt mondani, hogy adjunk vagyont a társadalombiztosításnak, ehhez a vagyonkezelés szervezetének ki kell alakulni, egy nagyon részletes vagyonkezelési szabályzatnak, és egy nagyon részletesen szabályozott r endszernek; hiszen ha az nincs, mint ebben a költségvetésben is láthatjuk, bizony a vagyonkezelés körül gondok vannak.
