Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1400 A 44. számú pon tban Sándorffy Ottó a 11. § (3) bekezdés a) és b) pontjai módosítását és kiegészítését javasolja. Az alaprendelkezés a támogatás elnyerését követően megkötendő szerződés létrehozásának szabályait tartalmazza. Nem kapta meg a bizottságok szükséges támogatás át, de a képviselőcsoport kérte a szavazást. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a módosító javaslatot? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés a módosító javaslatot 69 igen szavazattal, 219 ellenében, 2 tartózkodással nem fogadta el. Tisztelt Országgyűlés! E határozathozatal végére értünk. Kérdezem, hogy vane valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, melyről kellett volna, de nem szavazott az Országg yűlés? Jelzés nem érkezett. A zárószavazásra várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sor. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló, 1995. évi CXXI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathoz atala . Az előterjesztést T/2859. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/2859/52. és 75. számokon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, aki válaszolni fog a vitában elhangzottakra. AKAR LÁSZL Ó pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1996. évi költségvetési törvény módosításával kapcsolatos általános és részletes vitában a hozzászólók többsége visszaigazolta a költségvetési törvény módosításának szükségességét , jogszerűségét és helyességét, s legtöbben egyetértettek abban is, hogy a kormánynak az adott esetben nem volt pótköltségvetéskészítési kötelezettsége. Még mielőtt rátérnék a konkrét kérdésekre, tájékoztatni szeretném önöket arról, hogy az elhangzás időp ontjában még aktuális és jogos elvárásoknak eleget tettünk, már a költségvetési törvénymódosítás tárgyalási szakaszában, részben a '97. évi költségvetési törvényjavaslat, részben a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetésének, illetve '97. évi költségv etésének benyújtásával. Az MNBről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat is benyújtásra került szeptember 27én. Engedjék meg, hogy a vita alapján néhány kérdéscsoportot kiemelve reagáljak az elhangzottakra. A jegybank és a központi költségvetés kö zötti elszámolás új rendszerét többen érintették, s konkrét kérdéseket is feltettek. Ezeket figyelembe véve válaszom a következő. A Magyar Nemzeti Bank költségvetési támogatás nélkül vélhetően kialakuló '96. évi mintegy 4050 milliárd forintnyi vesztesége nem következne be, ha a kincstári egységes számlának a prognosztizáltat meghaladó tartósan magas állománya után a költségvetésnek nem kellett volna magas kamatot fizetni. Ugyanakkor szeretném aláhúzni, ez a többletkamatbevétel lényegében megteremti az MNBveszteségfinanszírozás forrását is. Az MNB vesztesége mindenképpen az állam adósságát növeli akár az MNB mérlegében, akár a költségvetésben számoljuk el azt. Ugyanakkor a világ minden kormánya már csak prezentációs okokból is igyekszik elkerülni, hogy nem zeti jegybankja veszteséget mutasson ki. Ezért is hangsúlyoznom kell, hogy az MNB veszteségének a költségvetés általi megtérítése a jelenleg érvényben lévő jegybanktörvény előírása. E törvényi előírás következménye a jelen javaslat. Tisztelt Ház! A médiaüg yek kapcsán kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelentős tartozásait vagyonuk terhére kívánta rendezni a törvényjavaslat.
