Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Döntés önálló indítvány kivételes eljárásban történő tárgyalásáról - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
1393 alapíthatott volna. Felhatalmazást kapott olyan tárgyalások lefolytatására, amelyek értelemszerűen a kormány feladatköréhez tartoznak. A legérdekesebb a 3. pontja, felhívatta magát olyan törvényjavaslatok beterjesztésére, melyek beterjesztése hivatali kötelessége. A határozati javaslatnak egyetlen célja van, az alkotmányos mulasztást az Országgyűlésre hárítani, és közben még azt a valóságot tükröző módos ító indítványt is elutasítani, hogy a kormány részben eleget tett már a párizsi békeszerződés előírásainak. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva habot fújtak egy olyan tortára, amiről a cukrász még azt sem tudja, hogy hány személyre készül, és nem állnak r endelkezésre az alkatrészek, hogy hány kiló cukor vagy hány deka vagy mennyi liszt, mennyi vanília, és mennyi kakaó kell ehhez a tortához. Tehát az alkatrészek sem álltak még össze. A mi képviselőcsoportjaink ebből a habból nem kérnek, ugyanakkor izgalomma l várjuk majd a tortát, hab nélkül. Köszönöm. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. A Magyar Szocialista Párt frakciójának álláspontját Gellért Kis Gábor úr indokolja. Megadom a szót. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszön öm a szót, elnök asszony. A szocialista frakció megszavazta a javaslatot, méghozzá három okból. Az első, hogy korábbi ígéretünknek megfelelően szeretnénk, hogyha a kárpótlás folyamatát mielőbb lezárhatnánk. Ezt a határozati javaslatot ebbe az irányba tett fontos lépésnek tartjuk, és ezért a szocialisták mellette szavaztak. Másodszor: megszavazta az MSZP frakciója, az ellenzék egyöntetű kifogásai ellenére. Ezek közül néhányat most elismételtek ellenzéki képviselőtársaim. Ezek a kifogások a pénzre, a vagyonra vonatkoztak, hogy nem derül ki a határozati javaslatból, hogy mi mennyi. Mondják ezt azok a képviselőtársaim, akik az előző ciklusban a kárpótlási folyamat beindulásakor és azon törvények beterjesztésekor egyetlenegy alkalommal nem hozták ide az Országgyű lés elé egyetlen kárpótlási törvény költségvetési következményeit sem. Nem tájékoztatták az Országgyűlést; önmaguknak, a parlamentnek, és úgy gondolom, hogy a közvéleménynek tartoznak azzal a magyarázattal, hogy miért most, ennél lettek rögtön költségérzék enyek. Végül megszavazta a szocialista frakció a magyar parlament tekintélyének megóvása érdekében ezt a javaslatot. Ennek magyarázatához azonban egy kicsit vissza kell nyúlni az időben. 1988ban a Kristallnacht, a Kristályéjszaka 50. évfordulóján ünnepély es megemlékezést tartott a Bundestag, a német szövetségi parlament alsóháza. Akkor a parlament elnöke, vagy az alsóház elnöke Philip Jenninger a következő szavakkal nyitotta meg az ülést: "Hölgyeim és Uraim! A zsidók Németországban és szerte a világon emlé keznek az 50 évvel ezelőtti eseményekre. Mi is, Németországban, emlékezünk." Ezeket a mondatokat követően politikai botrány tört ki, amelynek következtében Philip Jenningernek le kellett mondania házelnöki tisztéről. Ebben a vitában, amely a határozati ja vaslattal kapcsolatban lezajlott, elhangzott Torgyán Józseftől a következő mondat: "Valóban, a magyarságnak és Magyarországnak a zsidósággal kapcsolatban vannak erkölcsi és törvényes kötelezettségei." Ez a mondat rosszabb mint Jenninger úré, és miután Jenn inger úrnak a demokráciával összeegyeztethetetlen mondatai miatt le kellett mondania, tisztában kell lennie ennek a Háznak, hogy Torgyán úr - bár Jenninger urat sem vádolták antiszemitizmussal, és mi sem vádoltuk és vádoljuk önt antiszemitizmussal , de az zal tisztában kell lennie itt mindenkinek, és szerte az országban, hogy Torgyán József mindenhol, ahol komolyan veszik a demokráciát, szerte a világban, szalonképtelenné vált.
