Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Dr. Kutrucz Katalin (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Törvényt sért a minisztérium" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1371 úr, hogy: de nem ez az igazi kérdés ebben az ügyben. Ez számomra azt jelentette, hogy hát ez egy bagatell ügy, ez nem probléma. Ezért aztán kénytelen vagyok most már egy interpelláció keretében megkérdezni az államtitkár urat, hogy hogyan értelmezzem ezt a mondatát? Értelmezheteme ú gy, hogy a nyilvánvaló törvénysértés ellenére nem kívánják felelősségre vonni a törvénysértés elkövetőjét, és nem tesznek intézkedéseket a hasonló esetek megakadályozására? Várom a válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária ) : Köszönöm szépen. A kérdésre Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt szeretném megköszön ni, hogy ezzel az interpellációval hozzám fordult, tekintve, hogy az interpellációs keret nyilvánvalóan jobban alkalmas az álláspontok kifejtésére, mind egy azonnali kérdés keretében történő tárgyalás. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy valószínűleg az én mondatom félreértést okozott. Én ugyan most megpróbáltam a jegyzőkönyvet megnézni. Függetlenül attól, hogy ki hogyan érti azt a mondatot, szeretném világossá tenni, hogy "nem az az igazi kérdés"megállapításom "hogy ki adta ki a határozatot" tudniillik úgy értendő, hogy az alapkérdés, hogy mi a helyes jogértelmezés ebben az ügyben, és végső soron egy ezt követő másodlagos kérdés az - ha az első kérdésre válaszoltunk , hogy a határozat hogyan, mi módon született meg, és ahogyan megszületett, az rendben levő nek találtatike. Ha megengedi, itt is először azzal kezdeném, ami a kérdésnek az alapja, tehát, hogy hogyan is állunk az egész ügynek a megítélésével. Nyilván a tisztelt Ház is tudja, hogy a vizsgálat lezárult, és a pénzügyminiszter úr döntéseket hozott. Nagyon röviden megpróbálnám ismertetni eme döntéseket. Tehát a pénzügyminiszter, elfogadva a legfőbb ügyész óvását, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának határozatát hatályon kívül helyezte. Erről levélben értesítette a Magyar Köztársaság legfő bb ügyészét. A hatályon kívül helyezett VPOPhatározat korábban megváltoztatta a HajdúBihar és SzabolcsSzatmárBereg megyei vámparancsnokság döntését a Kuvait Petróleum Magyarország Kft. által fizetendő jövedéki bírságról. A vámhivatal a jövedéki bírság összegét 83,3 millió forintról 100 ezer forintra csökkentette. A pénzügyminiszteri döntés következtében visszaállt a korábbi állapot, azaz a kft.nek 83,3 millió forintos jövedéki bírságot kell megfizetnie. Természetesen a társaságnak fennáll a joga, hogy bírósági útra vigye az ügyet. Az előzmény, hogy a berettyóújfalui vámhivatal 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Kuvait Petróleum Magyarország Kft. hajdúszoboszlói töltőállomásánál. Kiderült, hogy a töltőállomás még nem tudta beszerezni az enge délyt, ám már megkezdte a jövedéki termékek forgalmazását. A jövedéki termékek után azonban - a jogszabályoknak megfelelően - eleget tett adófizetési kötelezettségeinek. A vámhivatal 100 ezer forintos jövedéki bírságot vetett ki a vállalatra. Ez a döntés j ogerőssé vált. A bírság megfizetésre került. Fél év múlva a vámhivatal, felülvizsgálva önnön határozatát, a bírságot 83,3 millió forintra emelte. A cég ezzel kapcsolatban fellebbezett a Vám- és Pénzügyőrség HajdúBihar és SzabolcsSzatmárBereg Megyei Para ncsnokságához. Ám a parancsnokság a határozatot helybenhagyta. Ezt a döntést módosította a bírságot 100 ezer forintra csökkentve a VPOP határozata, amelyet a pénzügyminiszter végül is hatályon kívül helyezett. Medgyessy Péter Györgyi Kálmánhoz írott levelé ben kifejti, hogy az érintett üzemanyagtöltő állomás az engedély nélkül forgalmazott termékek származását és adózott voltát mindenképpen kielégítően igazolni tudta, így csupán a jövedéki engedély késedelmes megszerzése miatt a súlyosabb bírság alkalmazása aránytalanul súlyos hátrányt jelent a kft. számára. Ráadásul így ugyanolyan jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek
