Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1338 (12.20) Hát ezért nem támogatjuk ezt a megoldást, és nem azért, mert nem értünk egyet azzal, hogy reformra és államháztartási refor mra szükség van. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Végül megadom a szót Kis Gyula József úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen, elnök a sszony. Köszönöm a figyelmet. Tisztelt Ház! Előnye van annak, hogy az ember utoljára szólhat, mert végighallgatta a többiek véleményét, és ebből a véleménycsokorból az derült ki, hogy igencsak eltérően ítélik meg még a kormánypárti képviselők is az elénk t erjesztett három törvényjavaslatot, mind a szocialista képviselők, ahol két ellentétes, mind a szabaddemokrata képviselők, ahol három, egymással gyökeresen ellentétes állásfoglalást hallottunk. A társadalom megítélése azonban egységes ebben a kérdésben. C sak a mai lapokból hadd idézzek. Szemfényvesztés a bérterhek enyhítése - nyilatkozza a Magyar Munkavállalók Szövetsége , miszerint a másfél százalékos járulékcsökkentéssel szemben 80100 milliárdot jelent a munkabérek terhét jelentő járulékalapkiszélesít és. Tiltakozik a művésztársadalom - mondja az állásfoglalás, amelyet aláírt az összes művészeti szövetség és a művészeti dolgozók összes szakszervezete. Azt írják, hogy az aláíró szervezetek a tervezett intézkedés ellen a leghatározottabban tiltakoznak. Az Egészségbiztosítási Pénztár, amely eddig felelős volt ezért, a következőt mondja, hogy noha volt egy egyeztetés, de ennek eredményét egyáltalán nem tükrözi az előterjesztés, ezért sem szakmai, sem társadalmi szempontból nem tartjuk elfogadhatónak az egész ségügyi ellátás természetbeni részének és pénzellátási részének szétválasztását. Mindkettőt biztosítási alapon, egységes rendszerként értelmezzük. Nos, ha tehát mindenki tiltakozik, és még a kormánypártok sem értenek vele egyet - az ellenzék elmondta, hogy miért nem , akkor egyetlenegy kérdés maradt: miért kellett ezt most elénk terjeszteni az igen tisztelt kormánynak? Vajon miért? Várható volt a fogadtatás, várható volt a különböző képviselői reagálás: akkor pedig miért kellett ezt ily sürgősen megtenniök ? Különösen akkor, amikor itt átalakításról és hosszú távú folyamatok generálásáról van szó, érintik az egészségügyi törvényt, érintik a társadalombiztosítási rendszer működését, és mindegyikről nem került elénk az ígért egészségügyi, illetve társadalombiz tosítási törvény. Hogy tudjuk megítélni, hogy ezek a részlépések vajon abba az irányba menneke, amire az államháztartási reform egésze irányul, tehát abba az irányba, hogy az állam kötelezettségvállalása a társadalom egyéb szereplőivel szemben csökkenjen, hol, mikor, mi módon fog ez megtörténni? Nem tudjuk, hogy a Lépestető felé, avagy a budai gyerekszanatórium telephelye felé, vagy merre akar mozogni az egészségügy. Amíg tehát ezeket nem látjuk, nagyon nehéz ezekről a részkérdésekről dönteni, és az eddig elhangzottak alapján itt tulajdonképpen egy érvet hallottunk, azt, hogy folyamatosan forráshiányos az egészségügy finanszírozása, tehát többletbevételekre van szükség. Ez valóban egy nagyon komoly érv. Azonban a forráshiány okát szíveskedjenek a beterjesz tett anyag mellékletében megtalálni, ahol ugyanis az olvasható, hogy míg 1995ben 7,7 százalékát fordítottuk a nemzeti összterméknek az egészségügyre, addig ez '97ben már 6,5 százalék lesz csupán, tehát 15 százalékkal csökken. 15 százalékkal csökken az eg észségügyi informatikai és orvostechnikai forradalom körülményei közepette. Nos kérem, ez a forráshiány oka. Nyilván aki ezt készítette, ezeket az anyagokat, az tisztában volt ezekkel a számokkal, tehát kevesebb pénzből akarnak egészségügyet működtetni, ez ért valamilyen módon meg kell próbálni azt a 80100 milliárdot előteremteni a járulékalap kiszélesítésével. Erre volt már kísérlet, többen utaltak a Bokroscsomagra, ahol például a honoráriumok, a szerződések, a szerzői jogok megjárulékoltatásával próbáltá k ezt megtenni, ám az Alkotmánybíróság azzal utasította vissza, hogy
