Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
1315 általános vitára alkalmasnak. Alapvetően azért, mert itt tulajdonképpen i gen rövid idő alatt, megfelelő előkészítés nélkül, pusztán bevételi szemlélet alapján a társadalom egészét érintő, nagy horderejű változásokat kíván az előterjesztő megszavaztatni. A lakosságot, vállalkozókat, intézményeket érintik a társadalombiztosítási változások, és ugyanakkor a társadalombiztosítás egész rendszerében alapvető módosulások történnének elfogadás esetén. Az egészségügyi szolgáltatásoknál a biztosítási alap helyett az állampolgári jog bevezetése, azt hiszem, hogy kardinális változást jelent , és lényegében, ha nem is teljesen alakul át a társadalombiztosítás rendszere, de ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása mindenképpen egy olyan irányt szabna, amelyben az önkormányzatiság is megkérdőjeleződik. A parlament ennek a javaslatnak a benyújtás ával kettős szorításba került. Az egyik szorítás - amely teljesen bevételi fogantatású - az, hogy az államháztartás összesített hiánya ebben az évben igen kedvezőtlenül alakult. Pár hónappal ezelőtt még a pénzügyi kormányzat részéről bizonyos kincstári opt imizmus alapján azt hallottuk, hogy az államháztartás összesített hiányával nincs probléma, mert a központi költségvetés pozíciói igen jók, és ellensúlyozni fogják a társadalombiztosításnál már akkor is előre látható igen nagy mértékű hiányt. Nos ez az év végére megváltozott, a társadalombiztosítási alapok hiánya mintegy 60 milliárd, megközelíti a 60 milliárd forintot, és most már világossá vált, hogy nem annyira jók a központi költségvetés pozíciói, hogy itt az államháztartási hiány tervezett egyensúlya me gmaradhatna. Ezért a kormány beavatkozásra készül a központi költségvetésben is, itt pedig - egy viszonylag hirtelen döntés alapján - előterjesztette ezt a törvénycsomagot. Ez az egyik szorítás, amely miatt a parlament véleményünk szerint, a kisebbségi vél emény szerint igen nehéz helyzetbe kerül. Azonban van egy másik szorítás is. Ez pedig az, hogy az állampolgárok széles körét érintő bármely jogszabálynak a kihirdetését, életbelépését és kihirdetését 45 napnak kell elválasztania. Tehát ha a 45 nap - mely a lkotmányossági előírás - betartása indokolt, akkor tulajdonképpen ezt az igen kardinális változásokat hozó törvénycsomagot viszonylag igen rövid idő alatt el kell fogadnia a parlamentnek, hiszen akkor november 15ig ki kell hirdetni, hogy január 1től élet be léphessen. Ebben a kettős szorításban véleményünk szerint igen nagy a felelőssége a kormányzó koalíciónak. Hogy mennyire bevételi szemlélet alkotta meg ezt a törvénycsomagot, mutatja, hogy a kormány előterjesztéséről van nyilván szó, de az előadója a pé nzügyminiszter. A kisebbségi vélemény is egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítási alapok finanszírozását mindenképpen meg kell teremteni és biztosítani kell. Azzal is egyetértünk, hogy a hiányokat mérsékelni kell, lehetőleg el kell tüntetni, hiszen err e szolgál ez a javaslat kimondottan is, hogy többet a jövőben ne fordulhasson elő olyan nagy mértékű hiány a társadalombiztosítások területén, amellyel szembe kell néznünk ebben az évben is. Azonban a benyújtott törvényjavaslatnak egyes elemei igencsak eml ékeztetnek a Bokroscsomagban már szereplő tételekre, amelyeket annak idején az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Ezért a kisebbségi véleményben az is elhangzott, hogy itt tulajdonképpen nincs másról szó, mint a Bokroscsomag egyes elemeinek a fe lelevenítéséről, mégpedig az alkotmányos csapda elkerülésével. Ezt szolgálja az állampolgári jog bevezetése. Ugyanakkor a szerzői díjak, honoráriumok általános tbkötelessé tételével vagy például olyan lépéssel, mint az egyéni vállalkozóknál a kiegészítő t evékenység kezelése, tulajdonképpen a társadalombiztosítási járulékfizetés a jövőben adó jellegűvé válik, és ezt is ki kell emelnünk mint kardinális jellegű változást. Végül fölhívta a kisebbségi vélemény a figyelmet arra - és ezt én itt is megteszem , ho gy akkor, amikor a tárgyalás alatt lévő adócsomagnál pénzügyminiszter úr expozéja szerint is nem bevételi szemlélet alkotja meg azokat a szabályokat, amelyek valószínűleg elfogadás után életbe lépnek, itt egy ellentételezésről van szó, tehát azokat az előn yöket, amelyeket részben biztosítanak az adójogszabályok, például a vállalkozók részére, itt sajnos egy olyan ellentételezés kíséri, amely miatt a vállalkozóknak az összes terheinél már nem beszélhetünk csökkenésről.
