Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pontok előadója:
1309 egészségügyi szolgáltatások alapvetően közfinanszírozási jellegét. Más szóval, rendelkezésre álle a forrás és 4060 milliárd forint, ami a minimumtól v árt kereteket ellensúlyozná, illetve lehete megtakarítani ekkora összeget az ellátásokban? Érzékeltetésül szeretném mondani, hogy a gyógyítómegelőző kassza ez évi előirányzata összesen 217 milliárd forintot tesz ki. Nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy 400600 ezer főre becsült fizetőképes aktív személy helyett, akik ma járulékfizetés nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, a terhet a többi állampolgár viseli. A kormány feltett szándéka, hogy a nemzetközi szinten is igen magas járulékter helést a közös teherviselés jobb érvényesítésével együtt mérsékli. Az ellenőrzés fokozásával és a szükséges nyilvántartások fejlesztésével a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a járulékokat beszedjék. Ha a járulékfizetési fegyelem javulása a be folyó járulékok növekedését eredményezi, azonnal sor kerül a járulékmértékek további csökkentésére is. Hangsúlyozni kell, hogy a változtatás a jelenlegihez képest azoknál a személyeknél jelent valójában többletfizetési kötelezettséget, akik valamilyen ok m iatt nem vesznek részt a legális munkaerőpiacon. Ugyanis a gyermekekre, tanulókra, nyugdíjasokra, sorkatonákra és a többi szociálisan érintett rétegekre nem vonatkozik a minimumfizetési kötelezettség. Az állampolgárokat a fizetési kötelezettségről az Orszá gos Egészségvédelmi Pénztár fogja értesíteni. Óhatatlanul nő a terhelés azoknál a munkáltatóknál, ahol magas a ténylegesen minimálbéren vagy a környékén foglalkoztatottak aránya. Összességében az intézkedések nem járnak együtt úgynevezett munkaerőpiaci ki szorító hatással. Figyelembe véve a Munkaerőpiaci Alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei között megtervezett kompenzálási keretet is, melyhez pályázat útján juthatnak hozzá azok a munkaadók, akiknél a reform eredményeképpen terhelésnövekedés mutatkoz ik. Tisztelt Ház! Javasolom, ezek után tekintsük át az egyes törvényjavaslatokat közelebbről is. A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása a következő lényeges elemeket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint 1997. január 1jétől mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében a társadalombiztosítási járulékfizetés alapja - néhány kivétellel, ahogy említettem - az a jövedelem lesz, ami szja, vagyis személyi jövedelemadóköteles. Ez nagyban egyszerűsíti a bérszámfejtők munkáját is , mivel a jövő évtől már nem kell szétválasztani a személyi jövedelemadóelőleg és a társadalombiztosítási járulék alapjához szolgáló jövedelmeket. Lehetővé válik mind a járulékfizetés, mind az ellátásokra jogosultság szempontjából az úgynevezett többes jo gviszony összeszámítása. Ez azt jelenti, hogy aki főfoglalkozása mellett például egy társas vállalkozás tagja, az '97. január 1jétől a havi 75 ezer forintról havi 99 ezer forintra emelkedő felső határig mind a két jogviszonyából származó jövedelmét egybe számítja, és nyugellátását ennek alapján állapítják meg. Változik az előbbiekkel összefüggésben az úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülők köre is. '97. január 1jétől csak a nyugellátásban részesülők tekinthetők kiegészítő tevékenységet folytatóknak, így csak e körben marad fenn a 10 százalékos mértékű balesetjárulékfizetési kötelezettség. A törvényjavaslat az érdekeltek és érdekképviseleti szerveik évek óta fennálló kérése teljesítéseként azzal számol, hogy az egyéni vállalkozók körébe n a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék helyett 2,5 százalék mértékű járulékot kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó lemond a táppénz- és a terhességi gyermekágyisegély- ellátásról. Összegezve: a javaslatok alapján csökkennek a járulékfizetési kiskapuk, mivel '97. január 1jétől a társadalombiztosítási járulékfizetés szempontjából - néhány kivételtől eltekintve - nem lesz különbségtétel az egyes jövedelemtípusok között. Tehát nem lesz érdemes a bért természetbeni juttatásnak vagy szerzői jogdíjn ak nevezni. Természetesen a kormány számol azzal is, hogy azoknál a kifizetőknél, akiknél az új szabályozás rendkívüli helyzetet teremt, mód legyen kompenzációra. Ilyen területek például a művészeti intézmények, a könyvkiadók, ahol a szerzői díjak utáni tá rsadalombiztosítási járulékfizetés új terhet jelent, amit a 1,5 százalékos járulékcsökkentés nyilvánvalóan nem ellensúlyoz. Ezért is számol a '97.
