Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pontok előadója:
1308 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a társadal ombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, továbbá az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának a megkezdése . Az előterjesztéseket T/3212., T/3213. és T/3214. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MEDGYESSY P ÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pontok előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő, három törvényjavaslatból álló javaslatcsomag a társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása, az egészségügyi hozzájárulásról s zóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosítások tárgyalásának megkezdésével a mai magyar társadalombiztosítási rendszer átalakításának jelentős pontjához érkeztünk. A kormá ny a benyújtott javaslatoktól nemcsak azt várja, hogy a társadalombiztosítási alapok '97. évi költségvetése egyensúlyba kerüljön, bár nem tagadom, hogy ezt is várjuk tőle, hanem az elfogadott intézkedések hosszabb távra szólnak, a nyugdíjak és az egészségü gyi szolgáltatások finanszírozhatóságának stabilizálását segítik elő. Természetesen ez nem egyik napról a másikra érhető el, további munka szükséges ahhoz, hogy a társadalombiztosítás beszedési és nyilvántartási rendszereinek technikai színvonala olyanná l egyen, hogy a jogos bevételek beszedhetők legyenek és csak a jogos kiadások merüljenek fel. Az új informatikai rendszer kiépítése sem megy máról holnapra, de az ügy fontosságára tekintettel a kormány a megvalósítási terv elkészítésére november 30ai időpon tot, az érintett tárcákból álló szakértői munkacsoport létrehozására pedig azonnali határidőt állapított meg. A javasolt változtatásoktól azt várjuk, hogy segítsen bennünket a már évek óta felismert, de nem megoldott problémák, a járulékelkerülés és a jöve delemeltitkolás fokozatos megszüntetésében. Ez gazdasági, de egyúttal társadalmi igény is. (9.50) Nem tartható, és az arányos közteherviselés elvével teljesen ellentétes az a mai helyzet, miszerint bár a bérből, fizetésből élők csak az aktív lakosság 69 sz ázalékát teszik ki, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 - azaz kilencven - százalékát teljesítik. A javaslatok két lényeges változtatást jelentenek a jelenlegi rendszerhez képest. Az egyik: a járulék alapja mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében nagyjában és egészében az a jövedelem, ami után személyi jövedelemadót fizetett. Ez az intézkedés a járulékalap kiszélesítését jelenti annak érdekében, hogy a különféle jövedelemtípusok ne versengjenek egymással. A munkáltató, önfogla lkoztató ne az alapján döntsön, amikor fizet vagy jövedelmet vesz fel, hogy melyik jövedelemtípusnak mekkora az adó- és járulékterhelése, s ily módon az arányos teherviselés követelményét megkerülhesse. Emelkedik az egyéni járulékfizetés felső határa havi 75 ezer forintról 99 ezer forintra, napi 3 ezer 300 forintra. A járulékalap szélesítése és a plafonemelés együtt jár ugyanakkor az érte nyújtott szolgáltatások növelésével, szolgáltatásokkal. A munkáltatónak az alap szélesítése miatti tehernövekedését a já rulékok 1,5 pontos csökkenése ellensúlyozza. A másik lényeges változás a járulékmechanizmusban az, hogy a természetbeni egészségügyi járulék helyébe az úgynevezett egészségügyi hozzájárulás lép, minimumfizetési kötelezettséggel együtt. Annak érdekében, hog y a gazdálkodó szervezeteknél és az érintett személyeknél ne következzen be indokolatlan terhelés, a számítások a havi minimumhozzájárulás összegét 4 ezer 500 forintban, napi 100 forintban határozták meg. E minimumfizetési kötelezettség bevezetésénél azt kell mérlegelni, hogy meg tudjuke őrizni a teljes körű egészségügyi ellátási rendszerünket, illetve az
