Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1266 Köszönöm szépen. Megadom a szót Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány gondolatot legyen szabad megfogalmazni a 3091. és a 3092. s zám alatt előterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatosan. A 3092. számon előterjesztett törvényjavaslat szerint az osztalék adóztatása és a társasági adó megváltozik. A kormány egységes törvényt kíván alkotni mindkettőre vonatkozóan. A törvényjavaslat s zerkezete áttekinthető. Úgy ítélem meg, hogy helyes irányban mozdult el a törvény módosítása. A tervezet mellékletei rendelkeznek az alábbi témakörökben: az értékcsökkenési leírás szabályairól, a leírási kulcsok jegyzékéről, azokról a költségekről, ráfordí tásokról, amelyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Az alapítványnál, a társadalmi szervezetnél, lakásszövetkezeteknél, a közhasznú társaságnál kedvezményezett bevételekről, a törvény társasági adóról rendelkező írásai alól mentesített adózókról. É rdeme a jogszabályjavaslatnak, hogy a szövegében használt fogalmakat megmagyarázza, értelmezi. Célszerű ezeket az értelmezéseket más jogszabályokkal összhangba hozni, egységesen alkalmazni. Például a számviteli törvénnyel, ingatlan- vagy földnyilvántartáss al vagy a területfejlesztéssel kapcsolatos jogi szabályozásokkal. Azonban joghézagot is vettem észre e törvényjavaslat átolvasása során. Az elmúlt évben és ez évben végül is a közúti igazgatóságok átalakultak közhasznú társaságokká. Ezzel kapcsolatosan van észrevételem, mégpedig úgy, hogy az állami közútkezelő közhasznú társaságok szempontjából a törvénynek a IV. és V. számú mellékletei kiemelt fontosságúak. A IV. számú melléklet tartalmazza a kedvezményezett tevékenységeket, közhasznú társaság esetében ann ak c) fejezetében. Jóllehet, 1996. július 1jétől kezdődően az állami alapfeladatként ellátandó közutak, hidak kezelése, üzemelése, fenntartása és fejlesztése is a közhasznú társaságok keretében történnek, a IV. számú mellékletből mégis kimaradtak ezek a t evékenységek mint kedvezményezettek. Ennek következtében előállhat az a helyzet, hogy a közhasznú társaságok keretében ellátott állami alapfeladatot társasági nyereségadóval megadóztat az állam. Ez minden józan elképzelésnek és logikai rendnek ellentmond. Csak egy célja lehet, hogy az állami alapfeladatra rendelkezésre álló forrásokat az állam és a pénzügyi kormányzat az adón keresztül átszívja költségvetési bevételnek. Nem került be a forráselvonás miatt keletkező feladatcsökkenéssel, ami az úthálózat tová bbi rohamos romlásában jelentkezik, növelve ezzel a baleseti kockázatot, a jármű- és rakomány- rongálódások lehetőségét, melyek nagyságrendjükben sokkal nagyobb összegre rúgnak, mint az esetleges nyereség, amely képződhet. (20.20) Információink alapján, am int az a sajtóban is megjelent, hivatalos forrásokra is hivatkozhatok, bár a nemzetközi pénzügyi szervezetek is szóvá teszik az állami úthálózat szükséges mértékű fenntartásának elmaradása miatti állapotromlást. Különösképpen utalnék arra, hogy hamarosan á tadásra kerülő, díj ellenében használható M5ös autópálya forgalmának jelentős része visszaterelődik a sűrűn lakott településeken átvezető 50es, azaz régi 5ös útra. Ennek következtében az 50es út tönkremenetele rohamosan megnövekszik. A településeken be lül az egyszer már megszüntetett baleseti veszélyforrások újból előállnak. Nő ezeknek a településeknek a káros környezeti terhelése is - mint légszennyezés, zaj, épületet rongáló rezgések. Ugyanis a régi útnak településeken átvezető szakaszai ezt a forgalm i terhelést levezetni nem bírják, és nem is bővíthetők.
