Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1267 Ebben a részében a költségvetési vitában korábban elhangzottakhoz csatlakozva szeretném újabb oldalról megvilágítani, hogy az egyértelműen csak állami költségvetési bevételcentrikus szemléletnek, autó pályadíjszedésnek milyen járulékos hatásai vannak. Sokkal nagyobb kárt eredményezvén, mint a beszedett autópályadíj. Összegezésképpen minden körülmények között javaslom, hogy a tervezet, a törvénytervezet IV. számú mellékletének tevékenységeit kiegészítsü k a közutak, a hidak kezelése, üzemeltetése, fenntartása tevékenységekkel. A törvényjavaslat V. számú mellékletében mentesítésre kerülnek az állami közútkezelő közhasznú társaságok a 11. pont alapján a társasági adó alól. Azonban a két szabályozás együttes megvalósítása kívánatos esetükben. Nevezetesen az előzőekben említett tevékenységekre szabott kedvezmények és a teljes adóalanyi mentesítés. A kettőt egymás mellé téve a kedvezményezett tevékenységek pótlólagos beépítése a IV. számú mellékletbe a célszerű . Tisztelt Képviselőtársaim! A 3091. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan, amely lényegében a személyi jövedelemadóról szól, hadd szabadjon egy gondolatot megfogalmaznom itt is. Tudniillik a törvényjavaslat több helyen kifogásolható, közülük azonban mégi s egy kérdés, egy konkrét kérdés, amelyet kiemelek, teszem ezt azért, mert eddig még el nem hangzott észrevételként, valószínűleg azért, mert a magánvállalkozói önálló tevékenységet végző réteget érdemben nem képviseli senki az Érdekegyeztető Tanács ülései n. A személyi jövedelemadótörvénytervezet III. számú mellékletében költségként elszámolható tételként nem szerepel az érdekképviseleti tagdíj. Ez azt jelenti, hogy a magánvállalkozói réteg érdemi képviseletét a személyi jövedelemadó törvény ilyen változat ban történő elfogadása gátolja. Ezt a réteget kiközösíti gyakorlatilag a társadalom. A fentieknek megfelelően beterjesztett törvénytervezet III. számú mellékletének 6. pontját kiegészíteni javaslom, a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíj é s a tárgyévben befizetett érdekképviseleti tagdíj vonatkozásában. A törvényjavaslatba való beépítéssel költségként elszámolható tételként szerepelhet az érdekképviseleti tagdíj. Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérek még a társasági adóra és az osztalékadó ra. Tulajdonképpen ezeket a törvényjavaslatokat, úgy gondolom, az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslattal is lehetett volna együtt tárgyalni, kialakítani, tudniillik úgy hiszem, hogy a törvényjavaslat előterjesztőjének a szándékát és a célját ek kor jobban meg lehetett volna ismerni a pénz vonatkozásában is. Lényegében egy csomagban való előterjesztés is történhetett volna. Bár nem minden csomagnál sikeres egyegy törvényjavaslat vagy törvényjavaslatoknak a megtárgyalása, mert az a némely csomag, mint legutóbb, ugye, az államháztartási reform gyakorlati megvalósításánál is itt bizonyos késés mutatkozott. Másrészt meg az, hogy koncepcionálisan nem átgondolt lépéseket tartalmazó törvénytervezeteket a képviselőknek érdemben áttekinteni nehéz, és nem m indenben lehetséges. Ennek ellenére szembeötlő az a tény, hogy a törvénytervezetek az állami költségvetés bevételeinek minél nagyobb teljesülését hivatottak szolgálni. Itt elsősorban a személyi jövedelemadó törvény módosításá ra utalok, ahol is látszólag az adóalanyok terhei csökkennek, ugyanakkor valamennyi adóköteles jövedelemre kiterjeszti a társadalombiztosítási járulékot, valamint a minimumjárulékot, ami megítélésünk szerint a kisvállalkozókat jelentősen sújtja, és további ösztönzést jelent a feketemunka igénybevételére. Az 1,5 százalékos személyi jövedelemadócsökkenés csak akkor igaz, hogyha a kormány előzetes jóslata az infláció mértékére helyesnek bizonyul 1997. év végére is. A prognózis 18 százalék inflációval számol - mint ismeretes , 1996ra 19 százalékot határozott meg a kormány, és valóságosan, hivatalosan is 23 százalékos inflációt becsülhetünk az év végére.
