Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1258 beadott ter vezetét, törvénytervezetét nem tudja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Elnö k úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e késői szakaszában nehéz már újat mondani, és főleg ilyen késő órán, de megpróbálok néhány olyan fontos részlettel foglalkozni, amiről esetleg még nem történt bővebben szólás. Először is bátran kije lenthetem, hogy a törvényjavaslatok alapvető céljaival egyetértünk, hisz jelentős adócsökkentés valósul meg ebben, mintegy 6 százalékos a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hisz éppen Lányi képviselőtársaim mondta az előbbiekben, hogy túladóztatás van M agyarországon. Most már végül elindultunk egy kedvező adócsökkentés irányába, és reméljük, hogy ez a következő években még folytatódni is fog. Mindenképpen szükséges a bevételek biztosítása, hisz enélkül a fenntartható gazdasági növekedés nem valósulhat me g. Mi alapján lehet ezt megvalósítani? Elsősorban a beruházások növekedésével, másrészt az exportárualapok bővítésével. Örvendetes tény, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági beruházások igen nagy mértékben növekedtek, hogy néhány adatot mondjak csak: ez 1992ben 10 milliárd forint volt, 1996ban már 40 milliárd forint, és remélhetőleg a jövő évben ez a kedvező tendencia még tovább is fog folytatódni. Azt hiszem, pontosan talán senki nem tudja megmondani, hogy ez a jelentős mértékű mezőgazdasági beruházás mennyi új munkahelyet teremtett, vagy mennyi régebbi munkahelyet őrzött meg. Azt hiszem, ez is nagyon fontos, különösen vidéken, kis falvakban, ahol szinte más munkalehetőség egyáltalán nincs is. Konkrétan néhány, mezőgazdaságot érintő kérdéssel szeretnék foglalkozni. Összességében azt mondhatom, hogy a változások, a pozitív és a negatív hatások tulajdonképpen kiegyenlítik egymást, bár a pozitív elemek javára szerintem több érv felhozható. (19.40) Téves az valóban, hogy az Európai Közösség, az Európai Unióh oz csatlakozásunk adóemelést vagy adószigorítást írna elő, azt viszont előírja, hogy mindenképpen szigorúan ellenőrzött, regisztrált körülmények között kell termelnünk, hisz csak erre lesz a fogadókészség az Európai Közösség részéről. Ezt szolgálta már kor ábban is egyrészt az agrárkamarai tagság, másrészt ezt fogja szolgálni az őstermelői igazolvány is. Hisz a mezőgazdaságilag fejlett országokban is szintén csak ilyen ellenőrzött, regisztrált, pontosan könyvelt termeléseknél kapható támogatás és adókedvezmé ny. Néhány szót szeretnék szólni a tételes és az átalányadózásról. Nem kell azt hiszem megijedni és dramatizálni ezt a tételes adóelszámolást, hisz pontosan az a célja, hogy átláthatóvá tegye a gazdaságot, és mindenképpen több kedvezményt kapnak azok, akik a tételes adóelszámolást választják. Eleve az adókedvezmény nagysága 100 ezer forint, ami a korábbinak mintegy háromszorosa, és ebbe bele kell érteni azt a könyvelői, szakértői díjat is, amit a termelő igénybe vehet, de ez mindenképpen nagy könnyítés a te rmelők számára. Mintegy 1 millió 400 ezer forint bruttó termelési értéknél - az adókedvezményt beszámítva - tehát tulajdonképpen nem kell adóznia a termelőnek. Az is nagyon lényeges, hogy 40 százalékos termelési költséget számla nélkül is elszámolhat a ter melő. Ez, azt gondolom, hogy nagyon jelentős, hogyha figyelembe vesszük, hogy ebbe nagyon sok minden belefér, és ez jelentős kedvezmény a termelő számára. Ugyanakkor az átalányadózás lehetősége 3 millió forintos árbevételhatárig van meg, tehát eddig tartoz ik kistermelői kategóriába a mezőgazdasági termelő. Itt is könnyítés van tulajdonképpen az elmúlt évhez képest, hisz a vélelmezett jövedelem állattenyésztésben 8 százalék, ami korábban 10 százalék volt, növénytermesztésnél pedig 20 százalék, ami a korábbi évben 30 százalék volt.
