Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
1259 Lehet, hogy az arányok nem teljesen pontosan vagy hűen tükrözik azt a változást, ami az elmúlt egykét év alatt bekövetkezett, hisz tudjuk azt, hogy a növénytermesztésben az áremelkedés, a felvásárlási árak árindexe sokkal jelentőse bb mértékben növekedett, mint az állattenyésztésben. Az 1996os év első öt hónapjában például a növénytermesztésnél mintegy 154 százalékos volt az árindex, élőállatfelvásárlás esetén pedig csak 105 százalékos. Nagyon fontos eleme még ezeknek a törvényjava slatoknak, hogy az oktatást kiemelten támogatják, hisz tudjuk azt, hogy oktatás, megfelelő szakemberképzés nélkül nincs jövő, nincs minőségi termelés. Éppen ezért jelentős az, hogyha a szakmunkástanulók havonta 3000 forintos adóleírást élvezhetnek, ugyanak kor a felsőoktatási intézményben tanulók pedig havi 6000 forint adójóváírást tesznek lehetővé. Nagyon fontos még az is, hogy a munkanélküliek vagy a csökkent munkaképességűek alkalmazása szintén 3000 forint/hó adókedvezmény leírásával jár. Ez szintén olyan helyeken jelentős - vidéken, kis falvakban , ahol szinte semmiféle más munkalehetőség nincs. Szeretnék viszont majd néhány módosító javaslatot is benyújtani, röviden ismertetem majd, hogy milyen témákhoz. Például a 11. §hoz az adómentes alsó határt java solni fogom 100 ezer forintról 250 ezer forintra felemelni. Miért is teszem ezt? Röviden elmondva, például egy olyan alkalmi árutermelő, mint egy vidéken élő nyugdíjas vagy pedagógus, aki egy anyakocát tart és annak a szaporulatát neveli fel, hizlalja meg , ha szerencséje van, akkor ebből árut is tud értékesíteni, tehát mint alkalmi árutermelő is jelentkezhet. Ha nincs szerencséje, akkor olyan kevés állatot tud ezután meghizlalni, hogy az tulajdonképpen csak a saját, családi szükségletét fedezi. Tehát ilyen formában mindenképpen alkalmi árutermelőnek nevezhető, és itt javasolni fogom ezt a 100 ezer forintos értékhatárt 250 ezer forintra felemelni. Ugyanakkor lényegesebbnek tartom, hogy a negyedéves adóelőlegfizetést, javaslatomban azt fogom kezdeményezni, h ogy a mezőgazdasági kistermelő - tehát a 3 millió forint árbevételig - ne legyen kötelezve negyedéves adóelőleg befizetésére. Hogy miért is teszem ezt? Mert így lesz összhangban az áfatörvénymódosítással. El kell mondani ehhez azt is, hogy a mezőgazdaságb an is elindult egy specializálódás. Nevezetesen: nagyon kevés már az olyan vegyes családi farm, ahol sokfélével foglalkoznak, egyre inkább szakosodnak bizonyos növénytermesztési termékekre vagy pedig bizonyos állatfajok tenyésztésére, illetve hizlalására. Hogy egy példát mondjak, például aki szarvasmarhát hizlal, vagy sertést, és azt éves rotációkban, vagy a kifutási időnek megfelelően évente tulajdonképpen csak egy alkalommal értékesít, és ha ez éppen év elejére esik, akkor ennek az adóvisszatérítését csa k a következő évben kaphatná meg a termelő, és ez nagyon hátrányos a számára. Még egy harmadik esetben van javaslatom. Erre úgy tudom, hogy már a Pénzügyminisztériumban is van fogadókészség, nevezetesen, hogy az őstermelői körbe, a tevékenység körébe tarto zhasson a saját alapanyagból készített borféleségek készítése is. Ez, úgy gondolom, hogy tulajdonképpen nagyon sok embert érinthet, és nem olyan nagy mértékű lehet az esetleges adókiesése. De mégis nagyon jelentős kör foglalkozik ilyen formában ezzel. Befejezésül szeretném elmondani, hogy igen nagy körültekintést igényel végül is ezeknek a változásoknak a bevezetése, és azt hiszem, hogy kicsit jobban kellett volna előkészíteni. Nevezetesen mire gondolok? Az őstermelői igazolványokról még nem tudjuk, hog y milyen formájuk lesz pontosan, mit fognak tartalmazni. Remélem, hogy olyan rovat nem lesz benne, hogy kilogramm, egységár, hogy ez a következő felvásárlókat ne zavarhassa meg, vagy ne késztethesse arra, hogy ők is egy alacsonyabb áron vásárolják fel a te rmelőtől a terméket. De még azt sem tudjuk pontosan, hogy ki fogja ezeket majd kiadni a termelőknek, hol igényelhetik: az agrárkamaránál, a helyi önkormányzatoknál? Erre egy alaposabb felkészülés kellett volna. Nem vagyunk még talán elkésve, de a jövőben e rre nagyon nagy figyelmet kell fordítani véleményem szerint.
