Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VARGA LAJOS (MSZP):
1253 Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a három pontban szerettem volna összefoglalni az észrevételeimet azzal, hogy tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy az illetéktörvény, illetőleg ennek a módosítása nem a leglényegesebb abban a csomagban, amit most tá rgyalunk. Viszont nagyon szeretném, hogyha ettől, hogy nem ez a leglényegesebb, nem kerülne ki a tisztelt Országgyűlés érdeklődési köréből, vagy nem szorulna perifériára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Füze ssy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni? Felszólaló nem jelentkezik, ezért az általános vitát elnapolom. Folytatására várhatóan jövő heti ülésünkön kerül sor. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron követ kezik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztéseket T/3091. és T/3092 . számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3091/16. és 3092/3135. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először megadom a szót Varga Lajos képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. VARGA LAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Hozzászólásomban kifejezetten a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslatról kívánok beszélni. Először szeretné m elmondani azt, hogy alapvetően örömtelinek ítélem meg, hogy módosítás helyett egy új, egységes törvényjavaslat jelent meg ezen a területen. Egyébként az elmúlt évek tapasztalatai érlelték meg ezt, hogy önálló törvényjavaslatként módosítsuk az eddig érvén yes rendeleteket. Kifejezetten jónak tartom, hogy a szerkezete egységes, jól áttekinthető, és az elején aprólékos részletességgel a fogalmak tisztázva vannak, ez a törvényjavaslatnak - véleményem szerint - egyértelműen előnyére szolgál. Természetesen a tör vényjavaslatnak van konkrét tartalmi pozitívuma is, és itt már eddig is többen elmondták, hogy ezek közül a pozitívumok közül a leglényegesebb az, hogy egységesen 18 százalék az osztalékadó, és megszűnik a pótadó ezen a területen, illetve adott esetben a b elföldi vállalkozók, gazdálkodók alanyi jogon mentesülnek ettől, mígnem a külföldiek addig, amíg Magyarországon fektetik be az osztalékukat, addig szintén mentességet élveznek ez alól. Tulajdonképpen a társasági adóval kapcsolatban, azt hiszem, egy ilyen v itában nem elsősorban - még kormánypárti képviselőknek is - a pozitívumokat kell mindenáron hangoztatni, hanem elsősorban azokat az észrevételeket kell elmondani, amelyeket úgy érezzük, hogy szükséges lenne talán módosítani ahhoz, hogy még jobb legyen ez a törvényjavaslat vagy általában a törvényjavaslat. Ebben a szellemben én is rátérnék egykét olyan dologra, amelyet úgy érzem, hogy megvitatásra érdemesnek kell hogy tartsunk, illetve adott esetben, ha egyetértés van benne, akkor talán módosítani sem lenne ártalmas dolog. Az egyik ilyen rész a kapcsolt vállalkozásokkal foglalkozik, és a kapcsolt vállalkozásokban tulajdonképpen abból indul ki - véleményem szerint teljesen jogosan , hogy az érdekelt felek áron alul kötnek szerződést egymással, és adott esetb en ezzel mintegy az adóalapot csökkentik,
