Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
1252 megveszi a most még egységes ingatlannal, de persze azzal a rendelkezéssel, hogy ennek a telekkönyve zése majd menet közben meg fog történni. Ekkor valóban kedvezmény, és valóban egy jó rendelkezés lenne. Tehát a rendelkezésekkel - hogy mondjam - ne teremtsünk olyan helyzetet, ami indokolatlanul elhúzza, mert itt mindenkinek az az érdeke és az a célja, ho gy minél előbb fölépüljenek a lakások, és ezt adminisztratíve talán ne nehezítsük. De természetesen módosító indítvánnyal korrigálható és helyrehozható ez a probléma. Az a kérdés, amiről az előttem szóló nem beszélt - és én a magam részéről aggályosnak tar tok , az egy olyan rendelkezése az illetékjogszabálynak, illetéktörvénynek, a módosító törvénynek, amely az eddigiekhez képest mindenképpen nehezítést és olyan irányban történő elmozdulást jelent, amit semmiképpen nem tudunk elfogadni. Nevezetesen arról v an szó, hogy büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók. Arról van szó, hogy ha mondjuk, előzetes letartózta tásban tartanak valakit vagy egyéb okból becsuktak valakit, és később a bíróság fölmentő ítéletet hoz, tehát kiderül, hogy nem bűnös, akkor a börtönben eltöltött időre kártalanítás jár. Ez a tipikus eset, hogy most ne mondjam a többit, ami hasonló jellegű. Tehát arról van szó, hogy gyakorlatilag az igazságszolgáltatás menetében egy tévedés folytán rendkívül méltánytalan elbánásban részesült a terhelt, mert a szabadságát elvonták, az állam elvonta, és erről kiderült, hogy ez indokolatlan volt. Ilyen esetben eddig illetékmentesen lehetett perelni. A BHban, az 1996. 100. BH egyértelműen ki is mondja egy eset kapcsán, hogy ilyen esetben illetékmentes a perlés. Nyilván ennek a BHnak a hatására jelent meg itt a törvényben ez a rendelkezés. Mostantól kezdve a pol gári peres illetéket kell kiszabni, tehát perértéktől függően 6 százalékot kell előzetesen leróni, illetve illetékfeljegyzési jogban ugyan részesül a módosító törvény egy másik rendelkezése folytán, de magam úgy gondolom, hogy az adott esetben a jogintézmé ny garanciális jellege miatt mindenképpen indokolt a teljes és feltétel nélküli illetékmentesség. Különösen azért, hiszen ez annyira körül van bástyázva ez a jogintézmény, tehát a kártalanításért csak akkor tudok perelni, hogyha valóban fölmentettek, a föl mentő ítéletet is csatolni kell, tehát itt nagy valószínűséggel nem fordulhat elő az, ha valaki már perel, akkor ne nyerje meg azt a pert. De akkor minek az illetékfeljegyzési jognak az intézménye? Hiszen tulajdonképpen itt az állam az alperes, az Igazságü gyi Minisztérium képviseli, tehát valószínűleg ő fogja megfizetni az illetéket. Megint egyik zsebből a másik zsebbe, fölmerül a kérdés, hogy hátha itt is valami közvetítőt fog igénybe venni az állam, hogy az egyik zsebből a másik zsebbe úgy menjen be, hogy ne legyen semmi probléma. Fölösleges ez a rendelkezés, hogy itt illetékfeljegyzési jog legyen, és az egész intézmény garanciális jellege miatt nagyonnagyon fontos, hogy egyszerűen illetékmentes legyen. Ha valakit tényleg becsuktak a börtönbe, és utána ki derül, hogy nem követte el a bűncselekményt, az a lehető legegyszerűbb módon mehessen bírósághoz és kaphassa vissza a pénzt. Csak zárójelben mondom, hogy természetesen itt megint csak arról szól a történet, hogy egy olyan kérdésről, ami égető problémát jel ent, ugyanis az előzetes letartóztatás kérdése önmagában igenis óriási nagy probléma, hogy a jelenlegi joggyakorlatban nagyon csínján bánnak az előzetes letartóztatás intézményével a bíróságok, nagyon gyakran előfordul, hogy az évekig elhúzódó per során va lóban közfelháborodást keltve - és nem ritkán új bűncselekményt elkövetve - sétálnak szabadon az eljárás alá vont személyek. És itt ezzel az előzetes letartóztatással próbál a törvényhozó a letartóztatással kapcsolatban valamilyen - hogy mondjam - gátat be tenni, újabb gátat betenni, hogyha kiderül, hogy ez törvényellenes volt - helyesebben utóbb fölmentik az illetőt , én úgy vélem, hogy miközben valóban akár törvénymódosítással is el kellene érni, hogy az előzetes letartóztatást igenis gyakrabban alkalmazz ák a bíróságok - indokolt esetben, természetesen , másfelől az után az előzetes letartóztatás után, amit egy felmentő ítélet követ, a lehető legegyszerűbb és legkönnyebb módon kell rehabilitálni a jogtalanul előzetes letartóztatással sújtott terheltet. (1 9.10)
