Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1244 közreműködő hatóságokat értem ezalatt , tehát ők sem tartják be elég szigorúan a törvényt, vagy nem járnak el a törvény szellemében. Miért mondom ezt? Az valahol természetes, hogy a vállalkozás mindent megtehet, amit törvény nem tilt neki, és az is tulajdonképpen helyénvaló, hogy a hatóság csak azt teheti meg, amit a törvény kifejezetten megenged. Ezzel együtt azonb an azt gondolom, hogy a törvény nem tiltja a hatóságnak, hogy amit neki a jog és a törvény megenged, azokon a területeken belül minden eszközt alkalmazzon, és minden lehetséges módon igyekezzen - mindenekelőtt preventíven - megelőzni a jogsértéseket, de ha ilyet elkövetnek, akkor a jogsértéseket felszámolni. A tavalyi - meglehetősen nagy terjedelmű - módosítás után azért van néhány kézzelfogható eredmény. Ezért úgy tűnik, mintha valamelyest visszaszorult volna e termékek fekete forgalma. Más oldalról persze vannak ellenkező tapasztalatok, hiszen például a dohányneműk forgalmazásánál mintha nem emelkednének a legális forgalomban jelzett, az ilyen forgalmi adatok. Tehát mintha lenne arra tapasztalat, legalábbis a sajtó híradásaiból tudjuk, hogy kőolajtermékekn él is vannak visszaélések. Mindez annak ellenére, hogy ma már nem nagyon sok ezer, de azért még igen jelentős számú adóalannyal van dolgunk, még mintegy 1100 termelő és termeltető van a 900 szeszfőzdén kívül, 252 exportőr, 281 importőr, 778 nagykereskedő, és ha mindent összeadunk - ebben a paprika is benne van , akkor 96 ezer kiskereskedő. Ha a termékek körét bővítjük, tehát azzal a dilemmával állunk szemben, hogy továbbra is növekszik az ellenőrizendő adóalanyok száma, és ahogy az imént említettem, a vég én már a cipőpasztakészítő is jövedéki alany lesz. Mindez exponenciális költségnövekedéssel jár, miközben legalábbis kételyeink lehetnek a jogalkalmazás hatásosságát illetően. Legalábbis az eddigi tapasztalatok erre mutatnak, hiszen - ahogy mondottam - mo st már többszörösére bővült a kőolajtermékeknél a törvény hatálya alá tartozó termékkör, de mégis mintha érdemben nem változna semmi. Itt ma már elhangzott, hogy jó lenne a fogyasztásiadótörvényt és a jövedékiadótörvényt egy egységes törvénnyé gyúrni, az úgynevezett jövedékiadótörvénnyé, azonban úgy gondolom, hogy e tekintetben rendkívül sok illúzió van. Illúzió például a tekintetben, hogy ez majd megoldja - úgymond - az üzemanyagfronton tapasztalható visszaéléseket, merthogy minden kőolajtermék a hatály a alá fog tartozni. Az nagyjából azt jelenti, amit az imént elmondtam, hogy az összes vegyitermékgyártó a végén bekerül a törvény hatálya alá, miközben valahol ennek a törvénynek mégiscsak az a lényege - ahogy ez meg is van fogalmazva egyébként a törvény c éljai között , hogy egy mennyiségi, mérlegszerűen összeállított kontrollt állítson az adófizetési folyamat mögé. Ha ez a követelmény teljesül, és ha ehhez ma már a mai technikai körülmények között sokkal inkább néhány számítógép és néhány kvalifikált munk atárs kell, semmint százával pénzügyőröket munkába állítani - az is szükséges, de az már inkább az előre feltárt, gyanítható jogsértések ellenőrzése és felderítése érdekében , de mégiscsak inkább a mérleg felállításához szükséges. Amíg azonban e tekintetb en nem lesz érdemi áttörés, és a jogalkalmazás nem fog minden ésszerű lépést megtenni annak érdekében, hogy ésszerű költségkeretek között a visszaélések feltárására koncentráljon, addig ez a dolog egyre többe fog kerülni, és viszonylag mérsékelt sikerek vá rhatók. Na most, hogy ez a jogalkalmazás megkapja azt a szükséges támogatást, amely eddig legalábbis hiányzott, vagy mondjuk a vám- és pénzügyőrség úgy érzi, hogy nem volt eléggé alátámasztva az ő intézkedéssorozata, ezt néhány, a törvényjavaslatban szerep lő módosítás segíti. Így például az, hogy a jövedéki jövedelemszerzés alól elvont termék felderítése érdekében a vámhivatal, illetékességi területén túl a megyei parancsnokság, sőt, ezt meghaladóan az országos parancsnokság koordinálhatja ezeket az ügyeket .
