Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1193 Harmadrészt ennek a törvénynek összhangban kell vagy kellene lennie a fejlet t ipari államok mértékadó, belső atomjogaival. Az előttünk fekvő új atomenergiatörvénytervezet lényegében megfelel a mértékadó nemzetközi gyakorlatnak, illetve a fejlődés irányának. A fejlett nyugati országokban, különösen azokban, amelyek atomfegyverrel rendelkeznek, az atomenergia alkalmazásának törvényi szintű szabályozására nem sokkal a II. világháború befejeztét követően került sor, például Angliában, az USAban és Kanadában 1946ban alkották meg az első atomenergiatörvényt, Japánban 1955ben. Az ato menergiáról szóló törvényeket azután a '70es, '80as években minden országban többször módosították, illetve újabb törvényekkel egészítették ki, vagy éppen új törvénnyel váltották fel. Az újraszabályozás célja kivétel nélkül, minden esetben a korszerűsíté s, és a nemzetközi követelményeknek való megfelelés igénye volt. Világosan kell látnunk, hogy az atomenergia kérdésköre Magyarországon ez ideig is kielégítően volt szabályozva. Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény - az úgynevezett atomtörvény - elf ogadása idején korszerű normarendszernek számított, rendelkezései viszonylag könnyen és gyorsan mentek át a gyakorlatba. A törvény módosítására csak 1987ben, a csernobili balesetet követően, majd 1995ben, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi törvény módosításakor került sor. A hatályos atomtörvény több alapelvi jelentőségű rendelkezése ma is helytálló. Ugyanakkor az országban végbement társadalmi és gazdasági átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, a tulajdonvis zonyok módosulása, a koncesszió, illetve a privatizáció új törvényi rendelkezései, a közigazgatás változása, a helyi önkormányzatok megjelenése, a nemzetközi kapcsolatok és kötelezettségek bővülése, valamint az atomenergia alkalmazásának biztonságára vonat kozó nemzetközi ajánlások és elvárások fejlődése szükségessé, és ma már elengedhetetlenné teszi az atomenergiával kapcsolatos jogszabályok átfogó, a törvényt is érintő korszerűsítését. Ennek láttunk most neki itt a parlamentben. Az új atomtörvény rendelkez ései az atomerőművön kívül kiterjednek valamennyi nukleáris létesítményre, a radioaktív izotópok és az ionizáló sugárzások sokrétű tudományos, ipari, mezőgazdasági, orvosi felhasználására, a sugárvédelemre is. Szabályozza továbbá ez a törvényjavaslat az at omsorompórendszerrel kapcsolatos hatósági tevékenységet, és ezen belül a nukleáris exportot és importot. Nem minősíthető tehát kizárólag energetikai törvénynek, mivel az atomenergia alkalmazásának teljes körét átfogja. Az új törvény elfogadás esetén több területen rendkívül fontos előrelépést jelent. A két leglényegesebb újdonság vitathatatlanul a kárfelelősségről szóló V. fejezet, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról szóló VI. fejezet. Ezzel a két kérdéskörrel kívánnék most a továbbiakban egy ki csit részletesebben foglalkozni. A kárfelelősségi rendszerről: a nukleáris károkért való felelősségi rendszer alapvető tétele a felelősségnek az üzemeltetőre, a engedélyesre való ráruházása, aki atomkárokért feltétlen felelősséggel tartozik. Mindez azt jel enti, hogy az atomkárokért kizárólag az engedélyes felelős, függetlenül attól, hogy a károk kinek a tevékenységére vezethetők vissza. Ez az elv az új magyar atomtörvényben megtalálható tehát, amikor kimondja, hogy a nukleáris létesítmény engedélyese kötele s az e törvényben meghatározott atomkárt megtéríteni, s e felelőssége alól csak egészen kivételes, és magában az új atomtörvényben meghatározott esetekben mentesülhet. A nukleáris kárfelelősség nemzetközi egyezmények értelmében - s a legtöbb fejlett ipari állam belső joga szerint is - az engedélyes felelősségének felső határa nukleáris balesetenként meghatározott összeg. Ezen összeg előteremtéséért, illetve készenlétben tartásáért az engedélyes felelős. A jelenleg hatályos, tehát a régi atomtörvény, a jelen leg hatályos magyar szabályozás éppen
