Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
1152 vagyis a saját tőkéjükhöz viszonyítva jól jövedelmezőek. Egyetértünk és támogatjuk, hogy a kutatásfejlesztési ráfordítások 20 százalékát adóalapcsökkentésként lehessen figyelembe venni. Egyetértünk az egyéni vállalkozókat éri ntő módosításokkal, de már a törvény készítésekor, idén júniusban külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy indokolatlan a kezdő vállalkozók kizárása ebből, és érthetetlen számunkra az is, hogy a tételes átalányadót miért nem terjeszti ki a törvény a hiánysza kmákra. Egyetértünk azzal, hogy éppen az ellenőrizhetőség miatt a készpénzforgalmat fokozatosan fel kell váltania a banki műveleteknek. A hangsúly a fokozatosságon van, mert félő, hogy miután az intézkedés teljesen figyelmen kívül hagyja azt, hogy ma mi a helyzet, ezért további lehetőségeket nyitunk a szürke- és feketegazdaság számára. Megemlíteném még, hogy az önkéntes egészség, illetve önsegélyző pénztárba befizetett tagdíjak adókedvezményét emelni javasoljuk. A harmadik, amivel foglalkozom, az az, hogy mi a Néppárt javaslata, milyen adórendszert szeretnénk. Mi stabil és kiszámítható adórendszert szeretnénk. Ezt két példán - két jövőt építő példán - fogom bemutatni. Mind a kettőt javasoljuk a törvénybe átvezetni . Az első a beruházások ösztönzéséről szól. Az Európai Unió tagországaiban a nemzetgazdaság bruttó beruházásainak 7080 százalékát adómentes forrásból, költségből fedezik. Nálunk ez éppen a fele. Javasoljuk, hogy korszerűbb amortizációs rendszerrel, adómen tes beruházási tartalékképzéssel fokozatosan közelítsünk az Európai Unió beruházási ösztönzési gyakorlatához. Azt javasoljuk, hogy rögzítse a törvény öt évre előre, hogy milyen beruházási ösztönzőkkel lehet számolni. A másik javaslatunk a családokat érinti . Mi egyetértünk azzal, hogy a kormány a saját kormányzása alatt egyszer eltörölt, gyermekek után járó adókedvezményt visszaállítsa. De a leghatározottabban nem értünk egyet azzal, hogy ezt csak háromgyerekesek kapják. A Néppártnak az a javaslata, hogy itt is öt évre előre kerüljön rögzítésre egy fokozatosan kiépülő adókedvezményrendszer. Ekkor ugyanis számtalan problémát figyelembe lehet venni, amelyek itt már korábban elhangzottak. Az a javaslatunk, hogy már az első évben a kétgyermekes családok is adóke dvezményt kapjanak. Az a véleményünk, hogy az 1000 forint helyett a háromgyerekesek kapjanak 800 forintot, a kétgyerekesek kapjanak 600 forintot. Így első évben el tud indulni a rendszer. A számítások erre elkészültek, ez így nem 23 milliárd költségvetésk iesést jelent - adóbevételkiesést jelent , hanem mindössze 11 milliárdot. A 7,5 milliárddal szemben 3 milliárd többletet jelent csak. Javasoljuk tehát, hogy a kormány fontolja meg azt, hogy a családok érdekeit valóban szolgálja, legyen meg a családipótlé krendszer, legyen meg egy teljesen más, gyerekek után járó jövedelemadókedvezmény. Összefoglalva: mit akar a Néppárt? A Néppárt olyan törvényeket akar, amelyek nem teszik lehetővé - vagy legalábbis lehetőség szerint kizárják - a kibúvókat és a törvények kijátszását. A Néppárt stabil és kiszámítható adórendszert akar. Évekre biztos jogszabályokat akar, amire mind a vállalkozók, mind a családok tervezni tudnak. Köszönöm szépen. (Taps jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ország gyűlés! Mint jeleztem, az első körnek a végére értünk, ez azt is jelenti, hogy ettől a felszólalástól kezdve kétperces reagálásokra van lehetőség. Megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, kétperces időkeretben. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Barsiné Pataky Etelka képviselő asszony szavaira szeretnék nagyon röviden reagálni. 1988ban a kiemelt adók GDPhez viszonyított aránya 33,9 százalék volt. Ez '97ben 21,8 százalék lesz, mert adóágon a GDPnek 21,8 százaléka kerül központos ításra. Ugyanez a szám '90ben 29 százalék volt, és '93ban 25,5 százalék volt. Azt gondolom, hogy ha összesen, a tbterhekkel együtt nézzük, a '94es 60 százalékról '97ben 48 százalékra fog a központosított arány lemenni, ez egy valóságos eredmény. Nagyo n nehéz egy 60 százalékos bázisról a kívánt franciaországi szintet elérni. Barsiné Pataky Etelka említette, hogy Franciaországban az
