Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
1151 bizonyos megkötésekke l a jogutód viheti tovább, és öt év alatt leírhatja az adójából. Kérdem én: miért vásárolna valaki egy veszteséges céget, ha nem azért, hogy leírhassa az adójából? Korábban, egész mostanáig, ilyen esetekben vagyonjogilag rendezni kellett a veszteséget. Mos t eltekintve attól, hogy ellentmond mindez a számviteli törvénynek, amelyet úgy tudom, hogy a kormány módosítani akar ebben az ügyben, mi úgy látjuk, a Néppárt úgy látja, hogy ez egy kapu, nem is akármekkora, és az a véleményünk, hogy ez a törvényi paragra fus szabadra tárja azokat a lehetőségeket, amelyeket úgy hívunk, hogy adómegkerülés, adóalapcsökkentés, negatív értelemben ez a törvény kijátszására ad lehetőséget. De nem értünk egyet azzal az átmeneti rendelkezéssel sem, amely arról szól, hogyha '95ben vagy '96ban jegyzett tőkét emelt vagy emelni fog a cég, és ezt '97. május 31éig rendezi, és három év múlva a jegyzett tőkét leszállítja, akkor nem kell hogy megfizesse az idén még érvényben lévő kiegészítő adót. Ez is kapu. Ez is nagykapu. Tegyünk itt e gy különbséget. Ha valaki csak pihenteti három évig a pénzét, essen más elbírálás alá, mint aki beruház, vagyis azokat illesse kedvezmény, akik ezt a pénzt beruházásra fordítják. Nekünk az a véleményünk - ahogy ezt elmondtuk már ebben a Házban is , hogy a Tocsikbotrány kapcsán egy mérföldkőhöz kellett hogy elérkezzen a magyar jogalkotás. Az a jogalkotási elképzelés bukott ugyanis meg, amely alkalmat teremt a visszaélésre. Ez a két felidézett törvénykezési hely komoly lehetőséget, igen nagy kaput nyit a vi sszaélésre. Nem támogatjuk. Beszéljünk az szjaról. A kormány adócsökkentést ígért. Miért mondom azt, hogy itt talán egy másik törvényt olvastak a hozzászólók eddig? Az a véleményünk, hogy az előttünk fekvő javaslat az szja vonatkozásában nem valódi adócsö kkentés. Mindössze annyi történt, hogy a Hornkormány - kormányzása alatt először - hozzáigazította a jövő évi inflációhoz az szjaadótáblát. Vagyis mi történt? Annyi, hogy konzerválta az alacsony, a múlt évben jelentősen csökkent reálbért, konzerválta az alacsony szintet. De nézzük ezt egy példán közelebbről. 18 százalék inflációt prognosztizál a kormány és azt mondja, hogy 17 százalék bruttó bérnövekedéssel lehet számolni. Akinek a bruttó keresete 40 ezer forint havonta és megkapja ezt a 17 százalékos bru ttó bérnövekedést, nos, akkor az adóterhelése 0,62 százalékkal csökken. Azok, akiknek a jövedelme 40 ezer forintig terjed, ők a magyar adózóknak 61 százalékát teszik ki. Nem látnak jelentős különbséget. Kik tartoznak ide? A KSH alapján mondom: építőipar, t eljes textilipar, kereskedelem, vendéglátás, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy. Nos, kívánom mindannyiunknak és az országnak, hogy az infláció az ezekben a számításokban feltételezett 18 százalék legyen jövőre. Azonban ha magasabb lesz, és ez sajnos, nem kizárt, akkor még ebben az adótáblában meglévő egyetlen pozitívum, nevezetesen hogy hozzá van igazítva az inflációhoz, ez is félresikeredik. De nézzük, hogy mi a helyzet a magasabb jövedelműekkel. Vegyük például a 90 ezer forint/hó jövedelmet, bruttó jöved elmet. Ők és az efölöttiek az adófizetők 10 százaléka. Itt már nem olyan kritikus a helyzet. Hiszen a kormány javaslata szerint ők mintegy 3,3 százalékkal kevesebb adót fognak fizetni reálértéken, ők tehát tényleg megélik az adócsökkenést. Matyi László kép viselőtársam tegnap azt mondta, hogy továbbmegyünk az adócsökkentésekkel, jövőre 20, 30 és 40 százalékos az szja jövedelmi adókulcs. Kérném szépen, kedves kormánypárti képviselőtársaim, nem ígérgetni kell, törvénybe kell foglalni. Megvan a lehetősége annak , hogy akár két, három, öt évre előre az szjacsökkentéseket a kormány törvénybe foglalja. Minden, magára valamit adó európai országban, legyen ez például Franciaország, ahol most folynak ugyanezek a viták, öt évre előre rögzítik, hogy mi az, amivel számol hat az állampolgár. (10.30) Néhány részletkérdés, egész gyorsan. Egyetértünk minden olyan javaslattal, ami a tőkefelhalmozást ösztönzi. Megjegyezzük azonban, hogy a megemelt osztalékadó a kisvállalkozásokban dolgozók számára egy kemény korlátot fog jelente ni, miután alultőkésítettek,
