Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP):
1150 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tegnap gondosan figyeltem az adótörvények első fázisának a vitáját, és az volt az érzésem, hogy mi nem ugyanazt a törvényt olvassuk. Kétségtelen, úgy tűnik, hogy egy hossz ú és gondos előkészítő munka után került ide a Ház asztalára az adótörvények sorozata, és bizonyos részletekben ténylegesen ez egy kulturált munka. Ugyanakkor azonban a magyar adórendszer fő problémáira nem ad megoldást. A Néppárt részéről három dologgal f oglalkozom. (10.20) Először általában, hogy a magyar adórendszernek melyek azok a problémái, amelyek megoldásával adós maradt a Hornkormány, másodszor egyes fontosabb részletkérdésekkel, harmadszor pedig a Néppárt javaslataival. Most vegyük az elsőt. Le k ell szögeznünk, hogy bár itt két éve a sajtó és a Ház hangos attól a két szótól, hogy államháztartási reform, a mai napig nem sikerült megoldani azt, hogy az adórendszert és az adókat ne a költségvetés szabályozza. A költségvetés rövid távú éhségének vanna k alávetve az adótörvények. Közismert, hogy nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas a jövedelmeknek az adókon keresztül történő elvonása Magyarországon. Ausztriában például az adóterhelés a nemzeti össztermék százalékában 36,7 százalék, Portugáliá ban 34,7 százalék, Spanyolországban 31,2 százalék. Mennyi Magyarországon? Magyarországon 50,5 százalék. Engedjék meg, hogy fölidézzek egy anekdotát. De Gaulle tábornok, annak idején, amikor az akkori pénzügyi államtitkára, Chirac bemutatta a költségvetés t ervezetét, akkor azt kérdezte a pénzügyi államtitkártól: mi a kötelező befizetések aránya? A válasz az volt: nem több mint 37 százalék. Mire de Gaulle azt mondta, hogy ez rendben van. 40 százalék fölött ugyanis megváltoztatjuk a társadalmat. Ez zajlik itt most hazánkban ezekben az években. Helytelenítjük azt is, hogy nem a tbjárulékkal együtt, teljes hatáselemzéssel tárgyaljuk az adótörvényeket, mert így bizonyos megemlített elvek mindössze hangzatos jelszavak maradnak csupán. A következő, amire nem tudott választ adni a Hornkormány, az az, hogy az adórendszer a mai napig nem kiszámítható, instabil a gazdálkodási környezet. Tavaly karácsonyra, Horn Gyula saját kezű aláírásával minden képviselő kézhez kapta a Világbank országtanulmányát. Lássuk, mit ír ez a tanulmány. Idézem: "Az adófizetőknek komoly nehézséget jelent, ha évről évre tucatszám változtatják az adójogszabályokat. Legalább kéthárom évre garantált, stabil jogszabályokat, és csekély jelentőségű, kismértékű változtatásokat szabadna megengedni." No s, Tisztelt Ház, ez eddig nem sikerült. Gondolok itt például az idén decemberben dicstelenül kimúló, adótörténetünk legnagyobb baklövésére, a kettős adótáblára, amely a Néppárt számításai szerint a vállalkozóknak közvetlenül mintegy 2 milliárd forint kiadá st jelentett, de nem kis szerepe van abban sem ennek a bizonyos kettős adótáblának, hogy idén mintegy 100 milliárd forinttal többet adózunk, mint tavaly, ami nem kevés, mert a teljes szjabevétel egyötöde. De a stabilitás vonatkozásában nem sok jót jósol a z az intermezzo sem, amely szeptemberben zajlott Horn Gyula kormánya és Horn Gyula pártelnök frakciója között az szjaadótábláról, és amelyről nem mi mondjuk, hanem a Népszabadság egyik cikke azt írja, hogy ez a vita szimbolikus arénává változtatta a polit ikai erőteret. Mindez, sajnos nem a kiszámíthatóság felé mutat. De a jelenlegi magyar adórendszer leggyengébb pontja az, hogy alacsony a végrehajtás hatékonysága. Magyarul: igen magas a rejtett gazdaság aránya. S áttanulmányozva a törvényjavaslatokat, úgy tűnik, hogy a jövőben is ezek rejtve maradnak. Mit mondott a miniszter az expozéjában: "A változások, amelyeket a törvények, ezek az előttünk fekvő törvények hoznak, a jogszabályi kiskapuk további szűkítését jelentik." Tény és való, bizonyos kiskapukat bez ár a kormány. De más nagykapukat kinyit. Nézzük: a társasági törvény 18. § (7) bekezdésében a veszteségelhatárolásról szól. A változás úgy szól, hogy a jogutódlás melletti megszűnéskor a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteséget,
