Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója:
1022 hiszem, hogy aki vállalkozásban, a gazdasági szférában dolgozik, az értékelni tudja - az t udja igazán értékelni ezt a változtatást. Összességében a bizottság döntő többséggel, az ellenzéki képviselőknek a tartózkodásával, illetve két ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak minősítette a tervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok p adsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. A kisebbségi vélemény előadására nem kerül sor, mert dr. Schamschula György úr nem tartózkodik az ülésteremben. Szólásra következik Tóth Sándor úr, a gazdasági bizottság előadója, aki a napir endben szereplő személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény módosítását indítványozó törvényjavaslathoz kíván szólni. TÓTH SÁNDOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság 1996. október 2án tárgyalta a T/3901. számon beterjesztett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát. A törvényjavaslat elkészítésénél az előterjesztő hármas követelményt fogalmazott meg a bizottság ü lésén. Elsődlegesen a közteherviselés aránytalanságainak csökkentését, másodsorban a tőkefelhalmozás ösztönzését, a vállalkozások adózási feltételeinek javítását és a harmadik szempontként az adóalapok szélesítési lehetőségének feltárását jegyezte meg. A b izottság megállapította, hogy a kormány az Országgyűléshez olyan adótáblát terjesztett be, mely az átlagos adóterhek 1,5 százalékpontos csökkentését eredményezi úgy, hogy a bérből és fizetésből élőknél alkalmazott kettős adótábla megszűnik, a progresszív a dóterhek minden jövedelemsávban csökkennek, a sávhatárok a maihoz képest nőnek és a megemelt összegű sávokhoz alacsonyabb százalékos mértékű adókulcsok tartoznak. A vállalkozások adózásának semlegessé tételét segíti a javaslat szerint az a megoldás, hogy a z egyéni vállalkozók, akik a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt fognak adózni, 1997. január elsejétől ugyanolyan feltételek mellett és vállalkozási jövedelmük után ugyanolyan mértékkel adózzanak, mint a társasági adó alá tartozó vállalkozások. Az adóalapok szélesítésének követelményét kielégítendő, bizottsági előadóként csak azt a javaslatot emelném ki, amely szerint a mezőgazdasági őstermelő adóztatásának átalakításával kívánja - a számlakényszer erősítésével - az eddigi kevésbé látható jövedelmek et az adózás számára is láthatóvá tenni. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság ülésén megfogalmazódott, hogy ha Magyarországon kiszámíthatatlanságról beszélnek, akkor ennek mindig szemléltető példája az adótörvények folyamatos és örökös változtatása. Mindenki egyetért abban, hogy ez borzasztó teher a magyar gazdaságon a vállalkozóknak, a munkavállalóknak, az egész gazdaság szektorának, kivétel nélkül. (10.10) Ez egy örökös kiszámíthatatlansági tényezőt jelent, és mindenki egyetért azzal, hogy most már tényleg be kellene állítanunk azt az adórendszert, ami aztán folyamatossá és kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaságot. Most mégsem ez történik, mert folyamatosan, évről évre koncepcionális változtatásokat hajtunk végre, például az előző évben a kettős adótábla bev ezetését, melynek eltörlésével a bizottság egyhangúlag egyetért. Az előterjesztés szerint jelenleg hat adókulcsot tartalmaz a tábla, hosszú távon ez a bizottság megítélése szerint rendkívül sok, szerencsésebb lenne minél kevesebb adókulcs alkalmazása, amen nyiben az adóterhelés egyenletessé tétele technikailag ezt lehetségessé tenné. Az adóterhelés, a másfél százalékpont adóterhelés a személyi jövedelemadóra vonatkozik. A bizottság ugyanakkor szükségesnek tartaná olyan hatásvizsgálatok elvégzését is - lehet, hogy van is ilyen, de az ülésen ezt nem tudtuk kivitatni , amelyben a magánszemélyekre vonatkoztatott hatásvizsgálatok már a társadalombiztosításváltozások terhelésre gyakorolt hatását is tartalmazza, hogy a nettó kereset
