Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA LAJOS, a gazdasági bizottság előadója:
1023 változása kimutatható legyen, a z állampolgárok jövedelemviszonyainak változása milyen lesz az elkövetkező évben. Mert az állampolgárt vagy a munkavállalót csak az érdekli, hogy a kifizetőnél költségként, bérrel kapcsolatos költségként elszámolandó összegből mennyi az, amit ő kap meg. Az eltartotti kedvezményre irányuló kérdésekkel összefüggésben a kormány céljaként az fogalmazódott meg, hogy a progresszív adótábla miatti többletadót kívánja mérsékelni a javaslat egy meghatározott körben. Szakmailag ezt szükségesnek tartja a bizottság meg vizsgálni, hogy szociális elemeket mennyire lehet beépíteni az adótáblába. A mezőgazdasági kistermelés adóztatása kapcsán megállapítható, hogy valóban nem az a cél, hogy a kistermelők több adót fizessenek, hanem hogy a nyilvántartási kötelezettség erősödjö n, hiszen az átalakítás során a kedvezmények nemcsak megmaradnak, de érzékelhető mértékben nőnek is. Ez a benyújtott javaslat szerint biztos, hogy így lesz, és mindenki ész nélkül gyűjteni fogja a költségszámláit, ugyanakkor a szürke- és feketegazdaságban igen jelentős szerepet játszó felvásárló, kereskedőhálózat továbbra sem lesz látható. Ezért kissé féllábúnak tűnik ez a megoldás, bár ez is egy jelentős előrehaladás, ugyanakkor az adóalapok további szélesítése is megvalósítható lenne egy időben ezzel a l épéssel, amennyiben a kistermelőt érdekeltté tennénk a bevétel nyilvántartására is, amit az áfatörvénnyel összefüggésben meg kívánunk vizsgálni. Összességében a gazdasági bizottság a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát egyhangúla g támogatta mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részéről. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslathoz kíván hozzászólni a gazd asági bizottság részéről Varga Lajos úr. Megadom a szót. VARGA LAJOS , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! A gazdasági bizottsá g ugyanazon a napon, amely napon a személyi jövedelemadóról szóló módosítást tárgyalta, megtárgyalta a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslatot is. Meghallgattuk a Pénzügyminisztérium képviselőit, akik elmondták, hogy a fő szempont a váll alkozások adóterhének mérséklése, a vállalkozásban maradó jövedelem '95'96. évinél nagyobb mértékű teljesítése volt a cél. A számítások szerint - mármint a Pénzügyminisztérium számításai szerint - a jövő évben a teher valahol 11 százalék körül lesz, ami a vélemények alapján úgy jön ki, hogy természetesen vannak alanyi jogon megszerzett adókedvezmények, és ezeket figyelembe vették akkor, amikor a számításokat elvégezték. Egyébként a társasági adó mértéke 18 százalék, ami az elmúlt évvel azonos mérték. Ugyan akkor viszont igen lényeges - és a pénzügyminiszter úr is kiemelte itt az expozéjában , hogy az osztalékadónál megszűnik a kiegészítő adó, és tulajdonképpen az osztalékadó alól alanyi jogon a belföldi társaságok mentesülnek, és a külföldi társaságok is gy akorlatilag odáig, ameddig Magyarországon fektetik be ezt az osztalékot, más vállalkozásba fektetik be ezt az osztalékot, addig végeredményben nem kell osztalékadót fizetni erre az összegre. Ez mindenféleképpen a véleményünk szerint is a beruházásokat, a g azdaság fejlesztését célzó intézkedésnek tekinthető, és ilyen értelemben ezekbe a körökbe tartozó témákat a gazdasági bizottság érdemben nem is vitatta. Magyarul azokat a javaslatokat, amelyeket kedvezően ítéltünk meg, azokkal egyetértettünk, azokat különö sképpen még kérdésként sem vitattuk. Természetesen találtunk olyan témát a társaságiadó- és osztalékadótörvényjavaslatban, amely téma kérdés formájában és válaszok formájában megvitatásra került, ilyen volt például az, hogy több helyen úgy éreztük, hogy a számviteli törvénnyel talán az előterjesztés nem mindenütt van összhangban. Erre a Pénzügyminisztérium képviselője megadta a választ, hogy igen, valóban tudnak erről, erre készül az új számviteli törvény, illetve annak módosítása, amit 1997. január 1jéig hatályba is kívánnak helyezni. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hogy erről itt
